MOTTÓ:

"OLVASSA, AMIT ÍRTAM, AZ OLVASÁS ÖRÖMÉÉRT! BÁRMI EGYEBET TALÁL BENNE,
ARRÓL ÁRULKODIK, AMIT MAGÁVAL HOZOTT AZ OLVASÁSHOZ."
(ERNEST HEMINGWAY, IRODALMI NOBEL-DÍJAS AMERIKAI ÍRÓ)

"VONZ AZ ÍRÁS, A REJTÉLYESSÉGE, AZ, AHOGY A SZAVAK EGY OLDALON ÖSSZEKAPCSOLÓDNAK, HOGY KÉPET ALKOSSANAK, KIFEJEZZÉK A LÉNYEGET, VAGY CSAK OTT LEGYENEK ÉS MUZSIKÁLJANAK."
(NORA ROBERTS AMERIKAI ÍRÓNŐ)

2011. szeptember 30., péntek

A Könyvmolyképző szerkesztőjének levele...

Az alábbi e-mailt a Könyvmolyképző Kiadó egyik szerkesztőjétől kaptam. Megosztom veletek, mert úgy gondolom, hogy mások számára is tartalmazhat érdekes információkat. Az Aranymosás pályázatra „A szerelem New Yorkba érkezik” első néhány oldalát küldtem el. A szerkesztő véleménye nem tört le, és az írást természetesen nem hagyom abba – ezt kedves olvasóim vehetik akár fenyegetésnek is:-D -, hiszen elsősorban a magam szórakoztatására írok, és egy olyan belső késztetésre, amely akkor is megmarad, ha soha nem publikálhatok máshol, mint a blogjaimon.


* * * * *


Aranymosó Könyvmolyképző 
részletek megjelenítése szept. 28. (2 napja)
Kedves Barbara (vagyis én:-D)! 

Elolvastam a részletet, és sokat gondolkoztam rajta. De nem győzött meg, sajnos korainak találom a publikációt. Gördülékeny, de még mindig sok benne a sablonos leírás, és a karakterek sem annyira erősek, hogy ezen átsegítsék a történetet.
Persze, ha jól szerepelsz a játékban, még kikerülhet az oldalra. :)
Jól írsz, ne hagyd abba, jövőre visszavárlak.

Ez a válasz meg ne törjön le, én nem a tehetséget értékelem, pusztán csak a szöveg pillanatnyi állapotát.
Írtam egy bejegyzést erről:
http://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=111659122275600&id=100002945384845&notif_t=feed_comment
 

Érdemes írástechnikai gyakorlatokat végezni, illetve novellákat írni, sokat segítenek a karakterek mélyítésében, a stílus csiszolásában.

Magyarul számos írással kapcsolatos könyv kapható.
S.King: Az írásról - szórakoztató önéletrajzi írás, a végén néhány szerkesztői tanáccsal
Alexander Steele (szerk.): Kezdő írók kézikönyve - könnyen olvasható könyv, tele hasznos tanácsokkal és feladatokkal
Gesing: Kreatív írás - egy német bölcsész kissé nehezen emészthető könyve, de nagyon hasznos

Internetes ingyenes írókörök, oldalak (nem fanfictions!):
http://iroklub.napvilag.net
 - minden téma
http://karcolat.hu
 - minden téma, de sok a fantasy és sci-fi
http://irokor.com
 - zárt írókör, évi egyszeri tagfelvétellel, főleg sci-fi, fantasy
http://fictions.hu
 - minden téma

Érdemes figyelni a Könyvmolyképző Kiadó oldalait, mert terveink szerint a későbbiekben is lesz Aranymosás pályázat, illetve a visszajelzések alapján az Íróiskola is több csoporttal fog dolgozni. Az Íróiskolában személyes véleményeket adunk.

További jó írást!
üdv
Varga Beáta
 

2011. szeptember 18., vasárnap

Köszönöm!



Az utóbbi időben kissé elhallgattam, nem írtam és nem olvastam. Ennek oka az volt, hogy augusztus közepétől szeptember első hetéig szabadságon voltam, és nagyjából ezzel egy időben elromlott az otthoni számítógépem, így ez a sajnálatos esemény bizonyos értelemben elvágott engem a külvilágtól. A munkahelyemen ugyan van internet-elérési lehetőségem, de sajnos nincs időm arra, hogy blogot frissítsek – érdekes lenne mondjuk az alábbi jelenet:



„Kedves betegek, máris elkészítem az ambuláns lapjukat, vagy zárójelentésüket, keresem a leleteiket, vagy ezer más módon leszek a segítségükre, csak előbb frissíteném a blogjaimat:-)!”, vagy a főnökömnek: „Professzor úr, azonnal állok rendelkezésére, de a blogjaim olvasói – mert szerencsére vannak ilyenek:-) - már kíváncsian várják, hogy közzétegyem újabb írásaimat, ezért előbb azt intézném el!:-). – Szóval belátható, hogy a munkahelyi blogolás nem lenne jó ötlet:-). Szerencsére az informatikai problémám mostanra megoldódott, úgyhogy – bár kissé megkésve, de – már reagálhatok az ez idő alatt történtekre.



És most, e szösszenet után a mai bejegyzés témája: Diarától díjat kaptam, melyet nagyon köszönök, megható és megtisztelő ez egyszerre! Mint sokan mások, én is egyetértek a Szavakat a díjak helyett-mozgalom létjogosultságával, de – csakúgy, mint Diara – most mégis megpróbálok eleget tenni a díjjal együtt járó feladatnak is.



Elsősorban: a továbbadás nekem is gondot jelent, ugyanazért, mint másoknak is, minden általam kedvelt, elismert és nagyra tartott blogíró minden ma létező díjat megkapott már, amit a blogvilágban egymásnak adhatunk. Éppen ezért nem adnám tovább név szerint, hanem arra bíztatok mindenkit, hogy elismerését kommentekkel, a legértékesebbel: a véleményével jelezze az általa olvasott blogokon. Magam is erre törekszem, ezt jelenti a Szavakat a díjak helyett-mozgalom is.



Mutatkozzam be néhány szóban: ez nem egyszerű feladat. Amióta blogolok, néhány olvasómmal – egyben blogíró-társammal – már kerültem olyan kapcsolatba, hogy magánemberként is vannak információink egymásról. Nem könnyű kitárulkozni, és attól tartok, néhány rövid mondatban nem is lehet „megmutatkozni” a magam teljes valójában, de talán nem is ez a cél.



Nem tartozom már a kifejezetten ifjú nemzedékhez, idén elmúltam 40 éves, viszont elmúlt 40 évem élettapasztalatának nagy hasznát veszem az írásnál. Amint a blogomon is látható, életem értelmét és legfőbb büszkeségemet két gyönyörű gyerekem jelenti: most tíz éves fiam, Gábor, és nyolc éves lányom, Dóri. Gyerekeim a nap minden percében tartogatnak valamilyen kihívást, megoldandó feladatot, leküzdendő helyzetet a számomra, de ahogy mondani szokták, úgy szép az élet, ha zajlik, és az egészen biztos, hogy unatkozni nem szoktam:-).



Jelenleg – besorolásom szerint – orvos-írnokként dolgozom egy fővárosi kórház urológiai osztályán. A gyakorlatban ez adminisztratív asszisztensi, néha titkárnői tevékenységet is jelent, és a „van munkám, de nincs hivatásom”-kategóriát képviseli az életemben. „Voltam már minden, csak akasztott ember nem”, szól a mondás, amely bizonyos értelemben rám is igaz. Sok mindent kipróbáltam már, átéltem már jót és rosszat egyaránt, ez a kijelentés a munkára is igaz, és bár igyekszem maximálisan tisztességgel helytállni, ellátni a feladataimat, az igazi kihívás valahol máshol vár rám, csak meg kell(ene) találni.



Az írásról: ez olyasvalami, ami igazi örömet okoz és sikerélményeket ad, akkor is, ha a nagy áttörésre még várni kell – az első szerződésre, az első kinyomtatott könyvre, például:-). Lehet, hogy ez az áttörés végül sohasem következik be – bár mindannyian, akik írunk, erősen hiszünk abban, hogy igen! -, de minden elismerő szó, vagy minden olyan mondat, amiről én úgy érzem, hogy igen, ez a helyén van, ezt valamiért le kellett írnom, és pontosan úgy kellett leírnom, ahogyan megtettem, élményt, sikerélményt ad, és ezért írok, ezért kell írnom nekem is.



Arról is többször írtam már, hogy a blogos közösség mit adott nekem: fantasztikus felfedezéseket, azt, hogy személyesen is megismerhettem néhány nagyon értékes embert, és hogy ennél nagyobb számban megismerkedhettem mások tehetségével, azzal, hogy milyen lenyűgöző mennyiségben vannak jelen a blogvilágban a valóban kirobbanóan izgalmas képességű írók. Nem akarom újra ismételni önmagam: ha tehetném, mázsás súlyú kötetekben jelentetném meg a blogokon olvasható, jobbnál jobb írásokat.



Végül a díjjal együtt járó feladat leginkább konkrét része az, hogy írjam össze a tíz, általam leginkább kedvelt könyvet. Nos, ez azért nehéz számomra, mert nem igazán kedvenc könyveim, inkább kedvenc szerzőim vannak, és ezeknek a szerzőknek gyakorlatilag nincs olyan könyve, amelyik ne tetszene. Nézzük tehát inkább a szerzőket:



Nora Roberts:



Az amerikai írónőt saját bevallása szerint egy hóvihar tette íróvá: 1979 februárjában ugyanis óriási hóvihar tombolt az USA-beli Keedyswille-ben, az írónő lakóhelyén, s mivel ő nem tudott kimozdulni otthonról, történetírással szórakoztatta magát. Nagyon termékeny szerző, és sokféle stílusban otthon van: olvashatunk tőle romantikus irodalmat éppen úgy, mint sci-fit, vagy krimit. Nagyon szereti Írországot és az ír mondavilágot, alakjait szívesen helyezi el ilyen környezetben, és használja fel az ír hagyományokat is a könyveiben. Remek író, remek kikapcsolódást nyújtó könyvekkel, ajánlom mindenkinek.



Jayne Ann Krentz:



Az írónő könyveit hasonlóképpen kedvelem, mint Nora Robertséit. Hőseire jellemző, hogy általában nem tökéletesek, mégis elérik céljaikat, és megtalálják az igazit, az igaz szerelmet, amiért érdemes (volt) küzdeni. A meseszövés mestere, hihetetlenül izgalmasak a történetei, és a már említett tökéletlenségek miatt a hőseivel egyáltalán nem nehéz azonosulni. Különösen kedvelem Amanda Quick-álnevén írt, romantikus, többnyire a XIX. századi Angliában játszódó könyveit. Ebben a sorozatban a főszereplők általában olyan bátor nők, akik az egyenjogúságért harcolnak egy férfiak által uralt korban.



Vavyan Fable (Molnár Éva):



Úgy gondolom, hogy széles-e hazában kevesen vannak olyanok, aki az írónőnek legalább egy könyvét ne olvasták volna, és ha egyet elolvastak, elolvassák a következőt is. Hogy miért? Ennek összefoglalásához Fodor Ákos költőt „hívtam” segítségül, aki így írt Vavyan Fable stílusáról: „Hősei markáns egyéniségek, viszonyaik árnyaltak. Cselekményvezetése kiszámíthatatlan, lebilincselő, a történet vége felől nézve mindig logikus. Kritikusan fogékony a mindenkori aktualitások (technikai újdonságok, életmód-divatok, szellemi áramlatok, beszédfordulatok, viccek, pletykák stb.) iránt. Szituációs és nyelvi humora frappáns, pazarló, nemritkán bizarr. Lírája cukormentes, környezetkímélő. Politikus elme: a Mindenkori Veszélyeztetettek Nemlétező Pártjának fáradhatatlan szóvivője. Történeteinek erkölcsi és gyakorlati kicsengése illúziómentesen bizakodó és humánus. Érthetően legpopulárisabb író kortársaink egyike. Stílusa ujjlenyomat-szerűen egyedi, összetéveszthetetlen – ám (vagy éppen ezért) képes »folklorizálódni«: számosan élnek jellegzetes fordulatainak szándékos, de önkéntelen idézésével is.



Janet Evanovich és a Szingli fejvadász-kötetek:



Lenyűgöző az írónő humora, rendkívül eredeti a csetlő-botló, önmagát, hivatását, szerelmét, mindenféléjét keresgélő Stephanie Plum figurája, a köré szőtt családról és baráti körről nem is beszélve. Szerintem ezt nem kell hosszasan indokolni, aki már olvasta ezt a sorozatot, pontosan tudja, miről beszélek, aki pedig még nem olvasta, annak csak javasolni tudom, hogy pótolja ezt a hiányosságot, nem mindennapi élményt kap!



Sophie Kinsella és a Boltkóros-sorozat:



Az előzőhöz hasonlóan egy hihetetlen humorral megírt könyvsorozatról beszélhetünk. Rebecca Bloomwood alakjával is könnyű azonosulni, hiszen gyarló emberi lény ő is, nem a tökéletesség szobra, szerencsére, hiszen ha az lenne, nekünk nem lenne min nevetnünk, vagy sírnunk éppen, amikor a kalandjait olvassuk. Remekművek, egytől-egyig, és jellemábrázolásukban sokan magunkra ismerhetünk.



Szabó Magda könyvei:



A klasszikus irodalom jegyében: a 2007-ben elhunyt írónőtől legtöbben az Abigélt ismerik, sokan nem olvasták, de az abból készült tévéfilm-sorozat mély nyomokat hagyott mindenkiben. Ezt a könyvet többször elolvastam már, a tévésorozatot is többször láttam, és sohasem bírtam ki sírás nélkül – tavaly decemberben láttam a musical-változatot is, és ott is elsírtam magam. Ha az Abigél tetszett, tessék kézbe venni Szabó Magda többi könyvét is, érdemes. Ragyogó jellemábrázolások és korrajzok. A szépirodalom legjelesebb női képviselője volt Szabó Magda.



Julie Garwood:



Bár az írónő amerikai, egy Írországból származó nagycsaládban nőtt fel, és könyveiben szívesen nyúl vissza családja gyökereihez. Műfaját tekintve a romantikától a krimiig, a „kosztümös” könyvektől a mai időben játszódó regényekig bezárólag alkot, szereplői lelki és misztikus erőket egyaránt birtokolnak.



Oliviero Toscani: Reklám, te mosolygó hulla



Ez a könyv talán meglepő választás: Olivierő Toscani a Benetton művészeti vezetője és reklámfotósa, és sok botrányt kavaró reklámhadjárat szellemi atyja. Ebben a könyvben az őt ért kritikákra válaszol, és kifejti nézeteit a reklám céljáról. Hitvallása szerint olyan reklámok kellenek, amelyek gondolatokat ébresztenek, vitára késztetnek, felkavarják a reklámvilág állóvizét. Toscani könyve nemcsak a reklámszakembereknek szól, élvezetes olvasmány mindazoknak, akiket izgat a reklám különös, ellentmondásos világa, de emellett megismerhetünk egy rendkívül színes fantáziával megáldott embert is, és véleményéből, a világról alkotott képéből sokat is tanulhatunk.

Alexandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja



Ezt a könyvet kivétel nélkül minden embernek a kezébe adnám. Az egyik legmegrázóbb olvasmányom volt, és máig sokszor eszembe jut. A könyv főszereplője a Gulagon, egy munkatáborban tölt tíz évet, és ennek a tíz évnek egy napjáról szól a könyv, a túlélésért folytatott harcról, a megváltoztathatatlanba való beletörődésről, arról, hogyan adja fel az ember önmagát, és közben hogyan próbál meg mégis megvédeni magából annyit, amennyit lehet. A könyv a Magyar Elektronikus Könyvtárban is megtalálható, ezen a címen: http://mek.niif.hu/01400/01480/01480.htm

Ez a lista természetesen nem teljes, hiszen ha valóban fel akarnék sorolni minden könyvet, vagy minden szerzőt, akik, vagy amelyek eddigi életem során hatással voltak rám, az hosszú évekre elegendő munkát jelentene.