- fejezet
Egy álom teljesül
A tenger mindig lenyűgözte Alyssát. Nézte a vizet, mely a végtelenség érzetét adta, nyugalmat árasztott, és ahogy a szél simogatta az arcát, olyan érzés volt, mintha megérintette volna valaki. Valaki, akire már régen vágyott, aki még mindig nem érkezett meg, aki talán sohasem létezett, csak az álmaiban. Nagyon élvezte, hogy egy kicsit egyedül lehet, mielőtt beleveti magát a Forma 1 csillogó, lázasan lüktető forgatagába, itt, Monte-Carlo-ban. Egy könnycsepp gördült végig az arcán – biztosan a szél bántja a szemét, gondolta -, és nagyot sóhajtva elindult vissza, az útra, ahol az autóját hagyta. Monacóban mindig nehéz közlekedni, hát még akkor, ha a száguldó cirkusz látogatott el a hercegségbe, átrajzolva annak úthálózatát, ráadásul Alyssa még sosem volt itt. A kocsival a szállodába hajtott, és átöltözött, hiszen a Ferrari PR-igazgatójával készült üzleti találkozóra, úgy vélte, mivel üzleti úton van, ez az alkalom kosztümös megjelenést kíván. A hotel közel volt a pályához, így Alyssa gyalog közelítette meg a helyszínt. Ahogy egyre közelebb ért, a szíve hevesebben vert, hiszen még mindig nem tudta elhinni, hogy itt van, és mindaz, amit eddig a televízió képernyőjén keresztül figyelt és csodált, kitárul előtte, és Ő része lehet a csodának – még ha apró része is csupán. Amikor belépett a paddock kapuján, azonnal meglátta a Ferrari motorhome-ját, nem volt hát szüksége útbaigazításra. Az ajtón belépve a recepcióshoz fordult:
- Jó napot kívánok, Alyssa Stewart vagyok, Serena Doroval beszéltem meg találkozót 14 órára. Kicsit korábban érkeztem, de szívesen várok!
- Azonnal megkeresem Önnek az igazgatónőt, és kérem, amíg várakozik, foglaljon helyet – mondta a recepciós rendkívül udvariasan, és olyan barátságosan mosolygott, hogy azzal mosolyt csalt Alyssa arcára is. Valóban: nem telt el öt percnél több, és egy magas, energikus, szőke hölgy tűnt fel a recepciónál. Szívélyesen üdvözölte Alyssát:
- Nagyon örülök, hogy megismerhetem Ms. Stewart – mondta, mire Alyssa szabadkozni kezdett:
- Kérem, szólítson Alyssának! – az ajánlatot Doro igazgatónő szívesen fogadta, tehát megegyeztek abban, hogy a továbbiakban tegeződnek majd.
- Alyssa, ebédeltél már? Nekem ma még reggelizni sem volt időm, és szívesen venném, ha egy kellemes ebéd mellett beszélgetnénk!
Alyssa természetesen beleegyezett, és Serena kalauzolásával átsétáltak a motorhome-ban kialakított étterembe.
- Nos, Alyssa – kezdte Serena – nagyon érdekes ötleteket tartalmazott a pályázatotok, melyet a Ferrari közönségkapcsolatainak ápolására dolgoztatok ki. A Scuderia Ferrarinak mindig fontosak voltak az emberek, nem csak a vásárlók, hanem a nézők és rajongók is, és most, amikor világválság miatt visszaesett az érdeklődés a Forma 1 iránt, feltétlenül tennünk kell valamit azért, hogy ne veszítsük el rajongóinkat, akik a Fiat-konszern által gyártott autók, valamint a szponzoraink termékeinek potenciális vevői is egyben. Nagyon örülök, hogy vendégül láthatunk ezen a héten a csapatnál, és bízom abban, hogy a nálunk szerzett tapasztalataid értékes segítséget nyújtanak majd az ötletek részletes kidolgozásakor.
- Ebben egészen biztos vagyok – mondta Alyssa -, és nem tagadhatom, hogy számomra nem csak szakmailag, hanem emberileg is rendkívül nagy lehetőség az, hogy itt lehetek!
- Tehát rajongó is vagy, nem csak profi marketing szakember?
- Előbb voltam rajongó, mint marketinges – mondta mosolyogva Alyssa -, és a Ferrari mindig a kedvenc csapatom volt.
- Így még nagyobb örömet jelent a közös munkánk – felelte Serena, és beszélgetésüket ebben a kedélyes, barátságos hangnemben folytatták tovább.
Ebéd után Serena felajánlotta Alyssának, hogy körbevezeti a motorhome-ban, majd a paddockban is. Elindultak, s Alyssának minden energiáját igénybe vette, hogy ne forogjon körbe-körbe, mint egy ringlispíl, hiszen úgy érezte, ennyi mindent nem is lehet befogadni egyszerre. Akármerre is nézett, mindenhol „ismeretlen ismerősöket” látott: sorra bukkantak fel az autósport királykategóriájának sztárjai – Fernando Alonso, Lewis Hamilton, Robert Kubica, Sebastian Vettel, Jenson Button… olyan lelkesen nézte a futamokat, bújta az interneten a híreket, hogy úgy érezte, ismeri is Őket, de látni, hallani, szinte érinteni… ezt nem is remélte. Közben pedig meg kellett őriznie a profizmusnak legalább a látszatát, arról nem is beszélve, hogy Serena folyamatosan beszélt hozzá, a véleményét kérdezte a látottakról, akkor, amikor megszólalnia is nehéz volt.
Körülbelül félórája sétáltak a paddockban, amikor Serenának megszólalt a mobiltelefonja. Rövid beszélgetés után az igazgatónő visszakísérte Alyssát a Ferrari motorhome-jába, elnézést kérve, amiért rövid időre magára kell hagynia, de kérte, hogy addig igyon meg egy cappuccino-t – a legjobbat, amit a paddockban kaphat. Alyssa örült a lehetőségnek, hogy egy kicsit összeszedheti a gondolatait, majd a cappuccino mellett jegyzeteibe mélyedt.
- fejezet
Az első impulzus
Néhány perce olvasgatott csupán, amikor valami meglökte a széket, amelyen ült, méghozzá olyan erősen, hogy az ölében tartott papírok szerteszét repültek. Döbbenten kapta fel a fejét, majd a szívverése is kihagyott néhány ütemet, ugyanis egyenesen Kimi Räikkönen szemeibe nézett.
- - Nagyon sajnálom, hadd segítsek – mondta Kimi -, és már szedte is össze a papírokat. Alyssa hirtelen nem is tudott válaszolni, olyan váratlanul érte a találkozás kedvenc pilótájával – bár biztos volt abban, hogy lélekben készen áll arra, hogy minden valószínűség szerint bemutatják Őt Kiminek, mégis hihetetlen és megrázó élmény volt, nehéz volt megszólalnia.
- Nem történt semmi – mondta végül, és őt magát lepte meg a legjobban az, hogy egyáltalán szólni tudott, de Kimi gondolatai már máshol jártak, és mivel megtette, amit az udvariasság ebben a helyzetben megkívánt, sietve távozott. Serena éppen megérkezett, és már csak azt látta, hogy a csapat világbajnoka viharos gyorsasággal odébbáll.
- Bocsáss meg, kérlek, de félbe kell szakítanunk a mai megbeszélést – szólt Serena -, egy váratlan esemény miatt értekezletet hívott össze Stefano Domenicalli, és azon nekem is ott kell lennem. Van valamilyen terved ma estére? Szívesen együtt vacsoráznék veled, hogy tovább beszélgessünk a közös projektünkről, de nem tudom, mikor szabadulok innét.
. Nincsenek konkrét terveim, de nagyon fáradt vagyok, szörnyű hajtás volt a cégnél, mielőtt eljöttem. Kérlek, miattam ne zavartasd magad, igyekszem pihenni, és nem terhelni senkit.
- Ebben az esetben holnap 10 órára összehívok egy megbeszélést – még szerencse, hogy Monaco-t minden pilóta és csapattag imádja, így – bár még csak kedd lesz – minden érintett részt vehet rajta. Ezen az egyeztetésen bemutatlak a csapatnak, és elmondom, milyen terveink vannak a jövőre nézve. És még valami: igazán nagyon csinos a kosztümöd, de ha kényelmesebben érzed magad kevésbé formális öltözékben, itt senki sem fog megróni ezért!
Serena elsietett, Alyssa pedig visszament a szállodába. Valóban nagyon fáradt volt, hiszen hetek óta szinte alig aludt, rengeteget dolgozott, és most, hogy itt lehetett Monaco-ban, ahová mindig is vágyott, a Forma 1 paddockjában sétálhatott, és ahol a legnagyobb sztárok sétáltak vele szemben - ez sok volt, annyira, hogy miután reggel 7 órára ébresztést kért a recepciótól, gyakorlatilag azonnal elaludt.
- fejezet
Az értekezlet
- A rohadt életbe, ez nem lehet… - szitkozódott Kimi, mikor az ébredés pillanataiban az órára nézett. 9 óra 45 perc volt, ami tragikus, hiszen a csapatfőnök 10 órára rendelte be egy értekezletre, és ha figyelembe vesszük, hogy Ő még csak most ébredt fel, mindehhez hozzáadjuk a hotel paddocktól való távolságát, és az elindulás előtti készülődéshez szükséges 10 percet, világosan látszott, hogy elkésik. Nem kicsit, nagyon. Már megint. Ha ehhez hozzátesszük, hogy Stefano Domenicalli kevés dolgot utál annyira, mintha valaki elkésik, akkor nyugodtan állíthatjuk, hogy Kiminek nagyon rosszul indult ez a napja.
Ugyanebben az időpontban Alyssa megérkezett a Ferrari motorhome-jába, hogy találkozzon a csapatfőnökkel. Stefano nagyon udvarias és szívélyes ember, igazi gentleman. Elmondta, hogy csapaton belül mindenki tegeződik mindenkivel, tehát ha Alyssát nem zavarja, nyugodtan tegezzen bárkit, akivel csak találkozik. Ezután Serenával bekísérték Alyssát egy tárgyalóhelyiségbe, ahol már ott voltak a sajtósok, a versenymérnökök, a csapatvezetés néhány tagja, a tesztpilóták, és természetesen Felipe Massa is. Igaz, mindenki a tálalóasztalra készített kávéskannák körül forgolódott. Serena bemutatta a megjelenteknek Alyssát, és pontban 10 órakor elkezdődött az értekezlet. Alyssa egy projektorra vetített program segítségével ismertette elképzeléseit arról, hogyan kerülhetne közelebb a Scuderia Ferrari-csapat a rajongókhoz, a közönséghez. Nem volt izgatott, az izgalmát a felváltotta a profizmus. Körülbelül 20 perce beszélt már, amikor nyílt az ajtó, és farmerben, a csapat piros egyenpólójában, baseballsapkában és napszemüvegben, lezserül besétált Kimi Räikkönen. A csapatfőnök szemében düh villant, de nem szólt, csak intett a pilótának, hogy keressen magának helyet, majd jelezte Alyssának, hogy folytathatja az előadást.
Kimi leült, körülnézett, és konstatálta, hogy Ő volt az egyetlen, akinek nem sikerült időben érkeznie. Látta, hogy mindenki egy nőt figyel, aki valamit magyaráz, de mivel az előző esti buli csak aznap hajnalban ért véget, elmúlt már 5 óra, mire ágyba került, és lehet mondani, hogy akkor már nem volt szomjas, a feje hasogatott, és egyáltalán nem érte el az ingerküszöbét az értekezlet témája sem, hát napszemüvege mögé bújva inkább szunyókálni próbált.
Alyssát az előadás ritmusából nem zökkentette ki Kimi érkezése, az viszont nagyon zavarta, hogy a pilóta nyilvánvalóan nem figyel rá – bár ami azt illeti, semmi másra sem. Néhány perc múlva befejezte a prezentációt, és kérte a jelenlévőket, kérdezzenek nyugodtan. Több kéz is a magasba emelkedett, a résztvevőket láthatóan magával ragadta az imént hallott előadás, Alyssa alig győzött a kérdésekre válaszolni. Az egyetlen, aki meg sem mozdult, Kimi volt. Amikor az utolsó kérdés is elhangzott, és a csapattagok zajos széktologatással egybekötve igyekeztek elhagyni a termet, Kimi is felriadt, és igyekezett a többiek között elvegyülve, feltűnés nélkül eltűnni, mikor a csapatfőnök megállította:
- Kimi, egy pillanatra gyere velem, kérlek! – mondta Stefano, és hangjából tudni lehetett, hogy ez most nem kérés, hanem utasítás. Kimi kelletlenül indult főnöke után, hiszen tudta, hogy a most következő beszélgetés nem lesz kellemes. Stefano irodájában mindketten leültek, majd a csapatfőnök egy percig némán nézte a pilótát, mielőtt megszólalt:
- Kimi, ez így nem mehet tovább! Nekem egy egész csapatot kell irányítanom, és nehéz úgy rendet tartani, ha a többiek azt látják: nálad az a szabály, hogy nincs szabály. Megértem, hogy most nehéz időszakon mész keresztül, a válás mindig kemény dolog, még akkor is, ha békében váltok el, és tudom, ez az év a pályán is nehéz, mert az autó nem igazán versenyképes, de kérlek, vegyél erőt magadon, és állj be a csapatba úgy, ahogyan azt például Felipe teszi. Ez csapatjáték, és te mostanában nem vagy csapatjátékos. Nem teszek neked szemrehányást a futamokon való sikertelenségért, hiszen az nem a te hibád, hanem az autóé, de tűrhetetlen, hogy vagy elkésel a megbeszélésekről, vagy el sem mész azokra, a csapattagok nagy részét levegőnek nézed, a csapattársaddal szinte szóba sem álltok egymással. Mi mindannyian nagyra becsülünk téged, világbajnok vagy, elképesztően jó pilóta, de sok tehetséges versenyző van, és közülük a legtöbbnek nem jelent terhet elviselni mindazt, amivel a Forma 1 jár. Kötelezettségeid vannak a pályán kívül is, és ezt nem hagyhatod figyelmen kívül! Meggyőződésem, hogy a mai megbeszélésen például egy szó sem jutott el a füledig. Éppen ezért délután négy órára idehívom Alyssa Stewart-ot, ahol egyrészt lehetőséged lesz tőle elnézést kérni, amiért elkéstél, másrészt egyeztethettek arról, hogy a hölgy elképzeléseinek valóra váltásában milyen szereped lesz a továbbiakban. Javaslom, hogy ne késs el, és ha kérhetem, a jobbik modorodat vedd elő – szeretnék hinni abban, hogy neked is van olyan! – ezzel a csapatfőnök jelezte, hogy a megbeszélés véget ért, és odafordult percek óta csengő telefonjához.
- A francba – gondolta Kimi, miközben kisétált a motorhome-ból. – Nekem egészen más terveim voltak ma délután. Például behoztam volna valamennyit az éjszaka elmulasztott alvásból. De már elmúlt dél – nézett az órájára -, az alvásnak lőttek, és különben is, aki bírja éjjel, az bírja nappal is – vigyorodott el, majd a mobiljáért nyúlt: - Hello Mark, van néhány szabad órám, gondoltam, felrázhatnál némi testmozgással. Hol? Az uszodában? OK, húsz perc múlva ott leszek!
- fejezet
„Mr. Räikkönen, ez így nem lesz egyszerű!”
Alyssa felszabadultan, kiváló hangulatban érkezett meg néhány perccel négy óra előtt a Ferrari motorhome-jába. Az értekezlet után a paddockban bóklászott, majd egy kellemes és hasznos órát töltött el Felipe Massa társaságában. A brazil nyitott volt és barátságos, látszott rajta, hogy szereti a rajongóit, és ezért örömmel töltötte el Alyssa minden javaslata. A recepcióhoz lépve Alyssa örömmel látta, hogy ismét a tegnapi, kedves lány van szolgálatban.
- Kimi Räikkönennel van találkozóm – mondta mosolyogva, de a mosoly lehervadt az arcáról, amikor a recepciós közölte vele, hogy Kimi még nem érkezett meg. Kissé bosszúsan ült le a recepcióval szemben, gondolta, átnézi a jegyzeteit, amíg várakozik. Ám amikor Räikkönen húsz perc elteltével sem jelent meg, összeszedte a papírjait és a kijárat felé indult. Telefonja éppen akkor szólalt meg, amikor az ajtóhoz ért, bal kezében papírhalom, jobb kezével a táskájában próbálta megtalálni a folyamatosan csengő mobilt, lehajtott fejjel pedig nem láthatta, hogy az összeütközés az ajtón éppen belépő férfival elkerülhetetlen. A papírok szétszóródtak, Alyssa lehajolt, hogy összeszedje azokat, mikor keze egy másik kézhez ütközött.
- Déjá vu – mondta Kimi, mikor eszébe jutott, hogy előző nap délután ugyanígy szedegetett papírokat a földről, és a következő pillanatban a nőt is felismerte. - Úgy tűnik, ez szokásunkká válik – mondta bocsánatkérő mosollyal, de a nő feszült arckifejezésén látta, hogy ez most nem lesz elég.
- Késett, Mr. Räikkönen – mondta Alyssa -, úgy látom, hogy ez is a rossz szokásai közé tartozik.
- Kimi, ha lehet – mondta a pilóta – és mivel itt mindenki tegeződik, én is ezt javaslom. Te pedig? – kérdezte, mert sehogyan sem jutott eszébe, milyen nevet mondott neki Stefano.
- Alyssa Stewart. Most, hogy a bemutatkozáson túlestünk, jó lenne találni egy nyugodt helyet, ahol zavartalanul beszélgethetünk – mondta Alyssa.
- Paddockon belül, vagy kívül? – kérdezte Kimi, és határozottan egyre kevesebb kedve volt ehhez az egészhez. Érezte a nőből áradó feszültséget, bár nem tudta az okát, de nem is nagyon érdekelte. Az alváshiány megoldását egyre sürgetőbbnek érezte, és a legkevésbé ahhoz volt hangulata, hogy egy láthatóan morcos nővel huzakodjon. A megbeszélés alól azonban nem bújhatott ki, Domenicalli nagyon határozott utasítást adott erre délelőtt. Mindenesetre elhatározta, hogy beszélgetni jó lesz a motorhome-ban lévő szobája is, és egyébként is a lehető legrövidebb időn belül lelép innen.
A szobába lépve Alyssa meglepődve állapította meg, hogy a helyiség milyen kicsi. Egy ágy, íróasztal, szék és egy keskeny szekrény képezte mindössze a berendezést, és – csak egészen kis túlzással – két ember még megfordulni is alig tudott a szobában. Más megoldás nem lévén, Kimi az ágyon kínálta hellyel Alyssát, Ő pedig a széket foglalta el.
- Nos? – kérdezte Kimi – Alig várom, hogy hallhassam, ki vagy, és miért olyan fontos nekünk beszélgetnünk egymással.
Alyssa nem tudta mire vélni a férfi ironikus megjegyzését, de aznapra pont eleget kapott a Kimi-féle közönyből, és bármilyen nagyra is becsülte annak versenyzői kvalitásait, úgy érezte, hogy életében még ilyen modortalan emberrel nem találkozott.
- - Tehát még egyszer: Alyssa Stewart vagyok, Londonból érkeztem, és egy marketing ügynökséget vezetek. Ez az ügynökség nyerte meg azt a pályázatot, amelyet a Ferrari tett közzé a közönségkapcsolatok javítása érdekében. Ezen a héten a csapat vendégeként vagyok itt, legfőbb feladatom, hogy megismerjem a csapat tagjait, a csapat működését, és felmérjem, hogy az általam kidolgozott ötletekből melyek illeszthetőek be ennek a csapatnak a nagyon határozott szabályok szerinti működésébe anélkül, hogy aránytalanul nagy terhet rónának a csapattagokra.
- Közönségkapcsolatok? – jajdult fel Kimi, mert ez is azok közé a szavak közé tartozott, amelyeket a leginkább utált. – Ami engem illet, így is túlságosan sok kapcsolatom van a közönséggel, legalábbis annál mindenképpen több, mint amennyit szeretnék.
- Sejtettem, hogy ez lesz a legnagyobb problémám – sóhajtott Alyssa, majd elkezdte részleteiben is kifejteni az elképzeléseit.
Kimi agya itt kikapcsolt, a téma egyáltalán nem érdekelte, és mivel mással éppen nem tudta elfoglalni magát, szemügyre vette a nőt. - Középmagas, karcsú, vállig érő vörösesbarna haját szépen megvilágította a hátulról rávetülő napfény, és a hangja… a hangja egyenesen gyönyörű. Ezt a hangot képes lett volna bármeddig hallgatni, még akkor is, ha a nő a telefonkönyvet olvassa fel – és felőle akár olvashatta volna azt most is, hiszen érdemben semmi nem jutott el hozzá abból, amit a nő mondott. Azon gondolkodott, vajon elfogadná-e a meghívását egy italra.
- … és ezekkel a javaslatokkal kapcsolatban minden építő jellegű kritikát szívesen fogadok – mondta Alyssa. – Lenne esetleg valamilyen kérdésed az elhangzottakkal kapcsolatban? – kérdezte.
- Hogy, tessék? – riadt fel Kimi az ábrándozásból, megpróbálta összeszedni szétszaladt gondolatait, de erre most semmi esélye nem volt.
- Mr. Räikkönen, ez így nem lesz egyszerű! – mondta Alyssa – Minimális együttműködési szándékot sem tapasztalok. Nagyon sajnálom, hogy – minden jel szerint – fölöslegesen raboltam az idődet! – mondta, majd felállt, és egyszerűen kisétált az ajtón. Csalódott volt és elkeseredett, nem csak azért, mert a sztárpilótával az együttműködés gyakorlatilag lehetetlennek látszott, hanem azért is, mert a benne Kimiről élő kép nem ilyen volt. A tévéből és az újságokból sejteni lehetett ugyan, hogy a Jégembernek is nevezett finn magának való, makacs, akaratos, és a saját elképzelésein kívül nem érdekli semmi, de Alyssa abban bízott, hogy mindez csak az újságírók túlzása. Most megtapasztalhatta, hogy a férfi ereiben valóban jeges víz folyik vér helyett, és nem tudta, hogyan törhetné át azt a falat, amit Kimi maga köré emelt.
- fejezet
Pillantás a múltba
Miközben Kimi elhűlve bámulta az ajtót, mert nem akarta elhinni, hogy a nő csak úgy kisétált rajta, Alyssát megállította Serena, és meghívta estére a Columbus Hotel-be, ahol egy kis összejövetelt tartanak a csapatok. Koraeste ugyan a hercegi család rendez fogadást a pilótáknak és a csapatvezetőknek a Grimaldi-palotában, de 9-től már mindenki ott lesz David Coulthard szállodájában. Alyssa örömmel elfogadta a meghívást, és visszatért a szállodába. A Hotel Hermitage – ahol a Ferrari szállást biztosított számára - a XX. század elején épült építészeti remekmű és műemlék, s mivel közvetlenül a tengerparton épült, csodálatos panorámát biztosított. Klasszikus eleganciája lenyűgözte Alyssát, és mert a hotel gyógyfürdője relaxációs terápiát is kínált, úgy döntött, megviselt idegeit úszással, szaunával és masszázzsal kényezteti. Míg a medencében egyik hosszat úszta a másik után, a szaunában az illóolajok finom illatát élvezte, majd átengedte testét a masszőr szakértő kezeinek, próbált megfeledkezni a délután őt ért kudarcról, Kimi közömbös és udvariatlan viselkedéséről, és arra gondolt, ahonnan indult, és ahová eljutott.
Nehéz gyermekkora volt, nem kívánt gyerekként jött a világra, anyja pedig születésétől kezdve teherként kezelte, szeretetet, törődést nem kapott sem anyjától, sem később a nevelőapjától. 16 éves korában költözött el családjától, titkárnőként helyezkedett el, és évekig több munkahelyen is dolgozott egyszerre, hogy megélhetését biztosítsa. Munka mellett tanult, elvégezte a középiskolát, majd marketing szakon diplomázott. Évek teltek el azzal, hogy megpróbált képzettségének, képességeinek megfelelő munkát találni, de ez nem sikerült, olyan pozíciókat tölthetett csak be, melyhez nem volt szükség kreativitására, vagy ha igen, akkor ötleteiből mások profitáltak. Négy évvel ezelőtt óriási kockázatot vállalva és elképesztő méretű bankhitellel terhelve három barátnőjével együtt megalapították a Golden Apple Marketing Ügynökséget. Eni, akivel együtt jártak középiskolába, a pénzügyekkel foglalkozott. Ada, aki életének egy részében Moszkvában élt és tanult, és orosz nyelvből diplomázott, az ügynökség Oroszországgal kapcsolatos projektjeit vitte, Cathryn pedig az ügyfélszolgálati teendőket látta el és kapcsolatot tartott a médiumokkal, míg Alyssa a kreatív munkáért volt felelős. Mind a négyen nagyon élvezték a munkájukat, az ügynökség pedig a kezdeti reményeket messze túlszárnyalva fejlődött. Alyssa volt az ügyvezető, de a döntéseket demokratikusan hozták meg, és ha egy megbízás bármelyiküknek nem tetszett, azt nem vállalták el.
A relaxációs programok kellemesen ellazították Alyssát, és az is eszébe jutott, hogy ideje felhívni a barátnőit, egyrészt, hogy elmesélje, mi történt vele eddig, másrészt, hogy érdeklődjön az ügynökség által jelenleg kezelt projektekről. Szobájába visszatérve azonnal az ügynökség számát tárcsázta, hiszen tudta, hogy munkamániás barátnői mindhárman az irodában vannak még. Barátnői nagyon örültek annak, hogy hírt kaptak Alyssáról, ismét elmondták, mennyire irigylik azért, hogy most Monacóban lehet, és elképedve hallgatták a Kimivel kapcsolatos eseményekről szóló beszámolóját. Azzal vigasztalták Alyssát, hogy az általuk kidolgozott projekt nagyon jó, az meggyőzte a Ferrari-csapat vezetését is, Alyssa pedig van annyira profi, hogy – előbb, vagy utóbb – Kimit is rá tudja venni az együttműködésre. Felszabadító beszélgetés volt, Alyssa ismét optimistán tekintett a jövőbe. A közeli jövőben pedig a ma esti partyra kellett készülődnie: gyors zuhanyozás után lelkileg és fizikailag is felfrissülve a ruhatárát vette szemügyre, majd kiválasztott egy olívzöld selyemsantung koktélruhát. A ruha lágyan követte testének vonalát, rafinált szabása pedig pont annyit engedett láttatni belőle, amennyi a jó ízlés határain belül maradt. Egy fekete szatén szandál, a ruhához illő táska, szolid smink, lazán feltűzött haj, néhány csepp Diorissimo-parfüm, és indulásra készen állt. Tudta, hogy a csapat autót küld érte, s a telefon éppen akkor szólalt meg, amikor egy utolsó pillantást vetett a tükörképére. Néhány szót váltott a recepcióssal, és perceken belül már Monaco utcáin suhant, várakozással nézve a party elé.
- fejezet
Party a Columbus-ban
A hotelbe a legtöbb vendég már vendég megérkezett. Mivel a szállodában a futam hetében csak a Forma 1 csapatai laktak, ezért a party a hotel összes termében zajlott. Alyssa először Serenát látta meg, aki örömmel fogadta, és körbevitte a vendégek között. Most lehetősége nyílt megismerkedni az F1 többi résztvevőjével is, néhány szót válthatott a versenyzőkkel, csapatfőnökökkel. A pincérek Kir Royal koktéllal kínálták, melyet pezsgőből és cassisból, vagyis francia feketeribizli-likőrből készítenek, és Alyssa kedvelte ezt az italt. Ritkán ivott alkoholt, és mindig nagyon keveset, de ennek a koktélnak most nem lehetett, és nem is kellett ellenállnia. Több mint egy órája beszélgetett már, amikor alkalma adódott egy kicsit félrevonulni. A hotel kertjében egy padra ült le, és mosoly játszadozott az ajkán, ahogyan végiggondolta, kivel is válthatott szót az eddig csak távolról csodált sztárok közül. Jenson Button örömmel fogadta Alyssában honfitársát, rendkívül kellemes ember, barátságos és nagyon jóképű, csodaszép barátnőjével láthatóan fülig szerelmesek. Nico Rosberg, a világfi charme-jának szinte lehetetlen ellenállni, és a társaságában lévő ifjú hölgyek ezt meg sem próbálják. A fiatal versenyzők, mint Timo Glock, Adrian Sutil vagy Sebastian Vettel energikusan és elképesztő lelkesedéssel buliztak. A rutinosabb, tapasztaltabb generációt képviselő Rubens Barrichello és Fernando Alonso Felipe Massával együtt igazi latin temperamentummal mulatott, a hoteltulajdonos, expilóta David Coulthardnál jobb házigazdát pedig elképzelni sem lehetne.
Gondolataiból egy koktélos pohár látványa zökkentette ki, s amikor felnézett, látta, hogy a poharat egy elegáns, szmokingos úriember nyújtja felé. A férfi megjelenése lehengerlő volt, annyira, hogy Alyssának átmenetileg a levegővétel is komoly problémát jelentett. A versenyeket nézve már sokszor látta Kimi Räikkönent overallban és bukósisakban, az interjúk közben és ma délelőtt farmerben és pólóban, de szmokingban még soha, és ez a látvány egyszerűen feldolgozhatatlannak tűnt. A férfi mosolya, amit olyan ritkán látni, meghatározhatatlan, zöldeskék szemének átható pillantása minden gondolatot kiszorított Alyssa fejéből.
- Szeretnék elnézést kérni a mai viselkedésemért! – szólalt meg Kimi. - Tudom, nem mentség, de talán magyarázat, hogy eléggé rossz passzban vagyok mostanában, ráadásul az éjszakai alvás is kimaradt, ezért nem tudtam ma ráhangolódni semmire. Nagyon sajnálom, ha megbántottalak, és nem szeretném, ha félreértések lennének közöttünk. Természetesen semmi gondom veled, vagy a munkáddal, és bármennyire nem tetszik is a gondolat, hogy a versenyzésen kívül mással is foglalkoznom kelljen, ígérem, igyekszem együttműködni veled.
- Bocsánatkérés elfogadva – mondta Alyssa, és maga is meglepődött azon, hogy meg tudott szólalni. Elvette a koktélt Kimi kezéből, ivott egy kortyot, és hálás volt azért a pillanatnyi szünetért, amit ez a mozdulat biztosított számára. Bentről eközben kihallatszott a zene, retro buli volt, s egy régi, lassú Duran Duran szám kezdődött éppen. Alyssa ösztönösen megmozdult a zenére. Kimi észrevette a mozdulatot, s a koktélos poharat kezéből kivéve a padról felemelte és magához szorította Alyssát. Lassan táncolni kezdtek, távolról a tenger sós illatát hozta az éjszakai szél, és a csók olyan természetesnek, olyan elkerülhetetlennek tűnt…
Néhány mámorító pillanatig Alyssa úgy érezte, mintha egy felhőn ülne, abban a pillanatban semmi sem számított, semmi sem létezett, csak Kimi és ő. Lebegés… Alyssa tért magához először. Finoman elhúzódott, kicsit megrázta a fejét, hátha attól kitisztul az agya, és elmúlik az a köd, ami elborította. Néhány másodpercig csak nézték egymást, majd:
- Istenem, ennek nem lett volna szabad megtörténnie – szólalt meg Alyssa.
- Szólíts csak Kiminek – mosolyodott el a férfi, de Alyssa nem volt vevő a poénra. Még mindig az érzései ellen küzdve távolabb lépett, majd hátat fordított Kiminek és elrohant.
Kimi nem értette, mi történt, hiszen az a csók olyan csodálatos volt, nem létezik, hogy Alyssa nem élvezte ugyanúgy, de akkor most miért ment el, hová rohant…
- Kimi, de jó, hogy megtaláltalak, Stefano szeretne beszélni veled – hallotta Serena hangját. Néhány másodperc múlva fel is tűnt az igazgatónő alakja, és Kiminek nem volt más választása, mint vele menni, hiszen ha a csapatfőnök hívja, akkor mennie kell. Mivel a partyra meghívást kapott a csapat főszponzorának néhány vendége is, a reprezentációs kötelezettségeinek teljesítése közben az éjszaka hátralévő részében már nem volt ideje Alyssán töprengeni. Hajnali 4 óra volt már, amikor végre elindulhatott a szállodájába, s a hotelszobába érve a fáradtság leterítette.
- fejezet
Hogyan kerüljem el Kimit?
Alyssának nem volt ekkora szerencséje, mivel neki éppen elég ideje volt a történteken gondolkodni – egészen másnap reggelig. Gyötörte a lelkiismeret-furdalás, hiszen tudta, hogy Kiminek felesége van, és Alyssa életében mindig alapelvként működött, hogy nős férfival soha ne kezdjen. Ha egy házasság nem működik, akkor azt le lehet zárni, el lehet válni, és tiszta lappal indítani egy másik kapcsolatot. Persze az élet általában nem ilyen egyszerű, és az, hogy két, egymáshoz ellenállhatatlanul vonzódó ember életük melyik szakaszában találkozik, nem szorítható be szabályok közé, de szabályokra akkor is szükség van. Kimi házasságának tényén kívül még több más tényező is lehetetlenné tette, hogy Alyssának és Kiminek a munkakapcsolaton kívül bármi más köze is lehessen egymáshoz, de Alyssa nem hibáztatta Kimit, hiszen ezekről a tényezőkről a férfi nem tudhatott. Egy csók... nos, talán nem tragédia, ettől még nem fog Alyssa halhatatlan lelke a örökkön-örökké a pokol tüzében égni… és lehet, hogy a folytatásra egyébként sem lenne esélye… Alyssa nem tudhatja, hogy Kimi milyen rendszerességgel hajlamos vadidegen nőkkel csókolózni, még az is lehetséges, hogy ez a férfi számára egyáltalán nem jelentett semmit…
Mindegy. Nem számít. Alyssa egyébként sem azért van itt, hogy viszonyba keveredjen egy pilótával. Dolgozni jött, és dolgozni is fog. Csak és kizárólag dolgozni. Jobban is tenné, ha inkább a munkáján járna az esze.
Alyssa őrlődött, egész éjjel, nem csoda, hogy reggel úgy érezte magát, mint egy kicsavart felmosórongy, amellyel előzőleg a szálloda minden helyiségét feltörölték. Az idő szaladt, készülődnie kellett. Gyors zuhany, farmer halásznadrág, fehér póló, a notebook-ja, és a szent elhatározás a szívében, hogy úgy kezeli a történteket, mintha semmi sem történt volna, de a biztonság kedvéért mindent megtesz azért, hogy a hét hátralévő részében lehetőleg ne is találkozhasson Kimivel.
Szerdától a csapat körül felgyorsultak az események. Aznap a csapattagok a reprezentációs kötelezettségekre és a sajtótájékoztatóra összpontosítottak, valamint a pilóták, a versenymérnökök és a szerelők az autók beállításain dolgoztak. Mivel rendhagyó módom Monacóban csütörtökön van az első két szabadedzés, nem pénteken, így a csütörtöki nap is elég zsúfolt volt a csapat számára. A péntek szintén az autók beállításaival és a telemetria elemzésével telt, szombaton pedig a harmadik szabadedzés és az időmérő edzés foglalt le mindenkit. Alyssa úgy járt-kelt a csapat körül, hogy amennyire lehetett, igyekezett észrevétlen lenni. Természetesen figyelemmel kísérte az eseményeket, és nagyon örült az időmérőn Felipse Massa 5., és Kimi 2. helyének, de egészen a futamig sikerült is elkerülnie Kimit. Ez nem mindig volt egyszerű, hiszen a paddock és a motorhome területe meglehetősen behatárolt, Monacóban pedig különösen szűk helyre zsúfolnak be mindent, de Alyssa az idő előrehaladtával egyre ügyesebben manőverezett. Ha Kimi valahová éppen megérkezett, ő onnan azonnal távozott. Néha látta a férfi kérdő pillantását, de az élet, a nagy rendező most Alyssát segítette, és több mint négy napon keresztül nem kerültek olyan helyzetbe, hogy szót váltsanak egymással. Elérkezett a futam napja. Alyssát maga Stefano Domenicalli invitálta, hogy a futamot a boxutcából nézze meg, és erre nem lehetett nemet mondani. A futam a Ferrari szempontjából szép eredménnyel zárult: Kimi a harmadik, Felipe pedig a negyedik helyen végzett. A dobogón Kimi a szokásos egykedvű arckifejezésével vette át a harmadik helyezettnek járó díjat. Alyssa nem csodálkozott ezen, hiszen tudta: Kiminek csak a győzelem a fontos, és ha nem nyert, akkor számára abszolút mindegy, hogy hányadik lett. Mivel a szezon eddigi részében fölöttébb gyengélkedő Ferrari csapatnak azonban ez a harmadik és negyedik hely nagyon fontos volt, hiszen bíztatást jelentett arra nézve, hogy jó úton járnak, a csapat természetesen nagy bulit csapott a futam után, amelyről Alyssa sem hiányozhatott.
A bulin mindenki remekül érezte magát, kivéve Alyssát, aki továbbra is azzal volt elfoglalva, hogy Kimi elől kitérjen. Bár ezt itt most nem is volt annyira nehéz, hiszen az este főszereplője a csapat két pilótája volt, mindenki köréjük gyűlt, mindenki velük akart beszélni. Éjjel 11 órakor Alyssa úgy érezte, hogy eleget tett annak, amit az illendőség megkövetel azzal, hogy eltöltött a bulin közel két órát. Megkereste a csapatfőnököt, megköszönte mindazt a kedvességet és segítőkészséget, amellyel a csapat fogadta és vendégül látta ezen a héten. Serenától is elbúcsúzott, és megbeszélték, hogy Alyssa egy héten belül elküldi a Ferrarinak a Monacóban szerzett tapasztalatok alapján átdolgozott terveket, majd kimentette magát azzal, hogy holnap délelőtt hazautazik, és előtte még pihennie kell, majd távozott.
- fejezet
Néhány titokra fény derül, de ahol egy titok van…
Amint Kimi kiszabadult az őt ostromlók gyűrűjéből, azonnal Alyssát kereste. Amikor megérkezett a bulira, látta, hogy a nő is ott van, de nem tudott hozzá közel férkőzni, pedig elhatározta, hogy most már mindenképpen beszélni fognak, akár tetszik Alyssának, akár nem. Oké, lehet, hogy félreértett valamit, és Alyssa egyáltalán nem vonzódik hozzá, vagy a fene tudja, hogy mi baja van, és persze egyáltalán nem kötelező senkinek sem vonzódnia Kimi Räikkönenhez, de ha az ösztönei nem csalnak – és nem szoktak -, akkor valami másról van szó, és ha a fene fenét eszik is, akkor is kideríti, hogy miről. Magyarázat. Ez az. Alyssa magyarázattal tartozik neki. Kiminek semeddig nem tartott kideríteni, hogy Alyssa már elment a buliról, és azt is megtudta, hogy melyik szállodában lakik. Kocsiba ugrott, és meg sem állt a Hotel Hermitage-ig.
- Jó estét, Alyssa Stewart-ot keresem – mondta Kimi a recepciósnak. A lány azonnal felismerte, és olyan pillantást vetett rá, amit nem lehetett félreérteni.
- A hölgy a szobájában van, máris értesítem arról, hogy Ön megérkezett – nyúlt a telefonért a recepciós, de Kimi elmosolyodott, és azt mondta:
- Felesleges fáradnia, a hölgy vár engem, csak a szobaszámát kérem!
- De uram, ez szabálytalan, a vendégek szobaszámát nem adhatjuk ki – mondta a recepciós, de a Kimi-féle charme-nak ő sem tudott ellenállni, így aztán mindössze fél perccel később a férfi úton volt a 211-es szoba felé.
Alyssa éppen letette a telefont, amikor kopogtak az ajtaján. Meglepődött, hiszen vendéget nem várt, és a szobaszerviztől sem rendelt semmit. Meglepetése csak fokozódott, amikor meglátta, ki áll az ajtóban.
- Jó estét, Alyssa – szólalt meg Kimi – beszélnünk kell! – és az invitálást meg sem várva belépett az ajtón. Alyssa fejében vadul kergették egymást a gondolatok, és újra az történt vele, ami csak kivételes esetekben fordul elő: nem találta a szavakat, meg sem tudott szólalni. Kimi úgy döntött, hogy a beszélgetés még ráér, inkább kipróbál valamit, ami a szavaknál sokkal meggyőzőbb választ adhat a kérdésére: magához húzta Alyssát és megcsókolta. Felizzott körülöttük a levegő, és ez a csók is megsemmisítő erővel bírt. Egy idő után kénytelenek voltak megszakítani ezt a tevékenységet, mivel az emberi szervezet csak rövid ideig bírja levegő nélkül. Kimi meggyőződhetett arról, hogy a vonzerejével, és annak Alyssára gyakorolt hatásával semmi probléma nincs. Kézen fogta Alyssát, és a kanapéhoz vezette, azzal a határozott céllal, hogy most már tényleg beszélgetni fognak.
- Magyarázattal tartozol nekem – kezdte Kimi -, és nincs mellébeszélés! Miért rohantál el kedden a partyról, miért kerültél engem egész héten, miért akartál elutazni anélkül, hogy ezt megmagyarázd?
Alyssa belátta, hogy most valóban nem ússza meg a magyarázatot, de eldöntötte, hogy csak annyit mond el, amennyit feltétlenül szükséges.
- Kimi, te hihetetlenül vonzó férfi vagy, és az, hogy megcsókoltál, a legérzékibb élmény, amelyben valaha részem volt, de nős vagy, és ha volt is olyan pillanat, amikor erről megfeledkeztem, ez a tény megkerülhetetlen akadályt jelent számomra!
- Tessék? … Hogy Jenni? … Te nem tudod? … Hát persze, hogy nem tudod… ahhoz képest, hogy az újságok évek óta azt is megírják, hogy mikor veszek levegőt, hihetetlen, hogy ez még nem szivárgott ki… Jennivel elválunk!
- Ezt tényleg nem tudtam – lepődött meg Alyssa. – De hát miért? A feleséged gyönyörű nő, és bár a sajtóban lehetett arról olvasni, hogy problémák vannak a házasságoddal, de az újságok mindig túloznak, általában a felét sem lehet elhinni annak, amit megírnak.
- Ebben az esetben a sajtó nem túlzott, még ha nem is pontosan azt írták meg, ami történt – mondta Kimi. – Jennivel elhidegültünk egymástól, és ő már másnál találta meg a boldogságot. A lovas edzőjével készülnek összeházasodni a válásunk után. A Forma 1 nem érdekelte, a lovak annál inkább, és a közös szenvedély összehozta őket az edzővel. Ezt tudomásul vettem, elfogadtam. Talán azért nem ír erről a sajtó, mert békében válunk el, egyikünknek sem érdeke, hogy sarat dobáljon a másikra.
- Sajnálom – mondta Alyssa -, tudom, mennyire fáj, amikor kiderül, hogy egy kapcsolat nem működik, és a holtomiglan-holtodiglan csak néhány rövid évre igaz.
- Tudod? – kérdezte Kimi. – Férjnél vagy talán?
- Már nem. Voltam, de annak vége – válaszolt Alyssa, és a szemébe fájdalom költözött.
- Elváltatok? – szólt az obligát kérdés.
- Meghalt. Autóbalesetben. Négy éve már – mondta Alyssa, és a hangsúlyából érezni lehetett, hogy erről nem beszélne többet. Mivel Kimi úgy vélte, hogy Alyssa pillantása a férje elvesztése miatt telt meg fájdalommal, nem tett fel több kérdést erről.
- Most, hogy ezt tisztáztuk, még egy kérdés: van most valaki az életedben?
- Nincs – felelte elgondolkodva Alyssa. A válasz tulajdonképpen igaz volt, abban az értelemben feltétlenül, ahogyan Kimi kérdezte.
- Akkor már nincs semmi akadálya ennek – mosolygott Kimi, majd karjaiba vonta Alyssát, aki már nem tudott ellenállni vágyainak.
- fejezet
Mámor és csalódás
Innen már nem volt visszaút. Kimi felemelte Alyssát és a nappalin keresztül a hálószobában az ágyhoz vitte. Egymással szemben álltak, a férfi lesimogatta a nőről a ruhát, egyetlen pillanatra sem engedte el. Alyssa úgy érezte, elolvad Kimi karjai között. A pillanat töredékéig ugyan felrémlett benne, hogy ez nem helyes, hiszen vannak még titkai, melyeket a férfi nem tud róla, de aztán elvesztette a gondolkodásra való képességét, és csak az érzések maradtak. Az érintések, a sóhajok, a két test összhangja, és a pillanat, amikor minden olvadt arannyá válik, a teljesség, a tökéletes beteljesülés érzése, hogy semmi, de semmi más nem számít, csak az, amit adsz, és amit kapsz, a pillanat egyszeri és megismételhetetlen… talán nincs lehetetlen…
A napfény lustán simogatta Kimi hátát, az ablakon át a tenger morajlása hallatszott. A férfi megfordult az ágyban, szeme még csukva, keze a nőt keresi… de egyedül van. Kimi felkelt, a nappaliból Alyssa hangját hallotta…
- Hello drágám… annyira örülök, hogy hallom a hangodat… igen, nekem is nagyon hiányzol szívem… alig várom, hogy lássalak… hosszú volt ez a hét, de ma este újra megölelhetlek… Gabriel, édesem, most le kell tennem…
Kimi úgy érezte, mintha leforrázták volna. Elborította a düh… iszonyú indulatok árasztották el…
- Jó reggelt – mosolygott Alyssa, amikor a hálószobába lépett -, remélem, nem én ébresztettelek fel!
Kimi egy pillanatig azon gondolkodott, megszólaljon-e egyáltalán, dühe fojtogatta, és nem akart semmi mást, mint eltűnni innen, el Alyssától! Hazug ribanc – gondolta -, magasztos erkölcsi aggályait hangoztatta, és közben egy másik férfival bájolog… azt mondta, nincs senki az életében… el, csak el innen, mielőtt dühe kezelhetetlen lesz! Alyssára sem nézve villámgyorsan felöltözött, és a nő már csak az ajtócsapódást hallotta.
Alyssa az ágyra roskadt, fejében egymást kergették a gondolatok. Pontosan tudta, mi történt, Kimi meghallotta a telefonbeszélgetést, és levonta az első pillanatra egyértelműnek látszó következtetést. Nem hibáztathatja emiatt, hiszen nem volt teljesen őszinte hozzá. A fel nem tárt titkok, a ki nem mondott szavak most áttörhetetlen falat építenek közéjük. De ha feltárta volna a titkait, azok is felépítették volna ugyanezt a falat. Tudomásul kell vennie, hogy közte és Kimi között nem lehet kapcsolat. Ez az éjszaka… gyönyörű ajándék volt az élettől, nem is remélte, hogy átélhet ilyen csodát! És most tovább kell lépnie, haza kell utaznia, várja az igazi élete, amely nem káprázatból és hamis reményekből áll. Monaco csillogása, a Forma 1 varázsa őt is elkápráztatta, és ember nincs a világon, aki Kiminek ellen tudott volna állni… de ennyi volt…
Alyssa lassan összeszedte magát, éppen végzett a becsomagolással, mikor a recepció jelezte, hogy a taxi megérkezett. Mindent meg kell tennie azért, hogy a szállodaszobát elhagyva álmait, vágyait is itt hagyja! Alyssa határozott és fegyelmezett ember volt, nem is juthatott volna semmire életében, ha nem ilyen lenne, de azért könnyeit csak nem sikerült elfojtania, míg a taxi a repülőtér felé vitte…
- fejezet
Hazatérés
Kimi a szállodai szobába visszatérve csak nagyon nehezen tudta leküzdeni a kísértést, hogy összetörjön valamit. Most nem volt Jégember – csalódott volt és dühös, a vér lávaként áramlott az ereiben. Tanácstalan volt: úgy tervezte, hogy hazautazik a családjához, Espoo-ba, de szíve szerint most inkább lement volna a térképről is. Viszont a családja várta, szezon alatt olyan ritkán látják, most nem teheti meg, hogy nem megy haza. Nagyon örült annak, hogy a hotelben nem futott össze senkivel. Kijelentkeznie sem kellett, a csapat mindent elintézett helyette, így a hotelt a mélygarázson keresztül hagyta el. Míg bérelt autójában a repülőtér felé vezetett, arra gondolt, milyen jó lesz újra találkozni a szüleivel, és testvérével, Ramival. Ők ketten nagyon közel állnak egymáshoz, előtte nincsenek titkai, és ha ők ketten együtt buliznak, akkor a gondok, ha nem is szűnnek meg, de eltávolodnak, és nem is tűnnek olyan súlyosnak. Ráadásul ott vannak Rami gyerekei, akiket Kimi nagyon szeretett, és alig várta, hogy lássa, mekkorát nőttek a srácok. A repülőre már kicsit nyugodtabban szállt fel, s amikor néhány óra múlva megérkezett Helsinkibe, a repülőtéren rá váró bátyja akkor még semmit sem vett észre az öccsében dúló indulatokról.
Ez idő alatt Alyssa gépe is megékezett Londonba. A hazatérés őt is örömmel töltötte el, hiszen tudta, nagyon várják már! Alig várta, hogy felvehesse a csomagjait, az üvegajtó kinyílt, és Alyssa izgatottan kereste a tömegben rá várakozókat. Néhány perc telt el csupán, és Alyssa boldog mosollyal ugrott az öccse, David nyakába. Megölelte a sógornőjét, Vickyt is, és aggódva nézett körül:
- Hát Gabriel hol van? Ő nem jött veletek?
- Dehogynem, csak unta már a várakozást, és az egyik shopban meglátott valamit, azt ment el megnézni – mondta David, de Alyssa már nem figyelt rá, mert meglátott egy angyalian szőke kisfiút, aki kitárt karral rohant felé. Alyssa boldog mosollyal az arcán térdre borult, és úgy ölelte magához a fiát.
- Gabriel, drágaságom, annyira hiányoztál! – súgta a kisfiú fülébe, aki szinte nem látott és nem hallott a boldogságtól, hogy újra édesanyja karjaiba bújhat. A viszontlátás öröme könnyeket csalt mindkettőjük szemébe. Alyssa a munkája miatt sokat utazott, és a legtöbbször nem vihette magával Gabrielt. Szerencsére az öccse és a sógornője mindig szívesen vigyáztak a kisfiúra, de mind Alyssa, mind Gabriel nagyon nehezen viselte, hogy időről-időre el kellett válniuk egymástól. Miközben kisfiát ölelte, Alyssa újra feltette magának a kérdést: megéri-e vajon, hogy a munkája miatt magára kell hagynia Gabrielt? Ez a kisfiú az élete értelme, nincs annál nagyobb boldogság, mint amit anyaként átél, és nincs a világon senki és semmi, amiért a fiával való kapcsolatát veszélyeztetné. A kisfiú is rajongott édesanyjáért, s bár még csak 6 éves volt, próbálta megérteni, hogy az anyjának időnként el kell utaznia, de megérteni valamit, az egy dolog, az édesanyja utáni vágyakozást leküzdeni pedig egy másik, sokkal nehezebb feladat. Ebben a vegytiszta örömmel átitatott pillanatban azonban csak a kettejüket összefűző szeretet volt fontos, a problémák ráérnek, de sajnos, nem tűnnek el – gondolta Alyssa, majd kisfiát kézen fogva elindultak a parkoló felé.
- fejezet
Felejteni kell
A szülői házban Kimi is boldogan ölelte magához édesanyját. Egy pillanatra kísértésbe esett, hogy elmesélje Paulának, mi történt vele, hiszen tudta, édesanyja megértené csalódottságát, de végül úgy döntött, Paulának éppen elég nehéz feldolgozni a Jennitől való válást, nem terheli ezzel a kis ... minek is nevezhető? … kalanddal. Édesapjával, Mattival már nem lehetett volna ilyen közlékeny. Apja sziklaszilárd elveket vallott, és bár nagyon szerette a fiát, de az utóbbi időben kissé eltávolodtak egymástól. Mattinak nehéz volt ugyanis megértenie a Kimi által problémamegoldásként legsűrűbben alkalmazott „ereszd el a hajam”-kúrákat. Paula ugyan látta Kimin, hogy valami bántja, de azt hitte, a válása miatt lehangolt, és a fia meghagyta őt ebben a hitében. Egyedül Rami volt az, akit nem lehetett átverni, hiszen ő tudta, hogy Kimi már régen lezártnak tekinti a házasságát, és Jenni sem adott okot arra, hogy Kimi ilyen feldúlt legyen. Ezért elhívta Kimit a közeli pubba egy kis lazításra. Gondolta, egy-két sör mellett könnyebben kiszedi az öccséből az igazságot.
- … és egy ilyen éjszaka után, amikor már azt hittem, hogy ennél tökéletesebb semmi nem lehet, arra ébredtem, hogy egy másik pasast becézget telefonon – fejezte be Kimi a történetet, majd miután a sörből már elege volt, az éppen közeledő pincértől két vodkát rendelt, aztán még két vodkát, újabb kettőt, és így tovább. A pub közben megtelt, a DJ is belekezdett, és az ital hatására egyre felszabadultabb Kimi éppen a pultoslányt ölelgette, sőt, ami azt illeti, csókolgatta is, amikor vaku villant, s egy paparazzinak jó napja lett, mert sikerült élete legjobb fotóit elkészítenie. Rami hiába próbálta leállítani Kimit, az öccse már kezelhetetlen volt. Hajnalodott, amikor Raminak sikerült őt hazafuvarozni és ágyba dugni. Négy napot töltött otthon Kimi, ezalatt összeveszett az apjával, megbántotta az édesanyját, és Ramival csak azért nem sikerült összevesznie, mert a bátyjának ennél sokkal több esze volt, és nem hagyta magát provokálni. Négy nap után megváltás volt Kimi számára, hogy a csapat Maranellóba hívta. Ugyan teszttilalom lépett életbe ebben a szezonban, de a csapat az autó fejlesztéséhez igényelte Kimi szakértelmét és tapasztalatait, Kimi pedig odautazott, és szó szerint bezárkózott versenymérnökével és az autó fejlesztésével foglalkozó szakemberekkel. Nem hívott fel senkit és őt sem lehetett elérni. Június 3-án pedig várta őt Isztambul…
Alyssa ezalatt igyekezett minél több időt Gabriellel tölteni, valamelyest kárpótolni a kisfiút a külön töltött időért, de egyúttal belevetette magát a munkába is, hiszen a Ferrari várta azt az anyagot, amit megígért nekik, és az ügynökségnek nem a Ferrari volt az egyetlen megrendelője. Az élet tehát – látszólag – visszatért a rendes kerékvágásba, Alyssa ügyesen egyensúlyozott a munkája és a gyermeke között. A Ferrarinak időben elküldte a végleges anyagot, amit Serena örömmel igazolt vissza. A barátnőinek viszont nem tetszett Alyssa. Hallgatag volt, sokszor ingerült, melyet a sok munkára fogott, és meglehetősen szűkszavúan mesélt a monacói élményeiről. A három barátnő ezt csak néhány napig bírta, egyik este, mikor az alkalmazottak már hazamentek, az iroda kiürült és a telefonok sem csörögtek már, kinyitottak egy üveg finom malagai vörösbort, és ráparancsoltak Alyssára, hogy most aztán mondjon el mindent. Alyssa nehezen állt kötélnek, de tudta, hogy barátnői aggódnak miatta, és nem akart több gondot okozni nekik a viselkedésével, tehát belekezdett:
- Ezt nem tudom másképp elmondani nektek: együtt töltöttem egy éjszakát Kimi Räikkönennel.
A mondat bombaként robbant, Eni, Ada és Cathryn nem jutottak szóhoz, majd Eni felnevetett:
- Drága barátnőm, most nem tudom eldönteni, hogy panaszkodsz, vagy dicsekszel! Räikkönen hihetetlenül jó pasi, annyira azért nem lehetett szörnyű lefeküdni vele, hogy így kifordítson önmagadból!
- Alyssa, te nem vagy az a típus, aki csak úgy ágyba bújik akárkivel – mondta Ada -, Kiminek ráadásul felesége van, és a nős pasik számodra mindig tabut jelentettek.
- Igazatok van – szólt Alyssa. – Kimi tényleg fantasztikus, és a vele töltött éjszaka a legcsodálatosabb élmény volt, amit valaha megtapasztalhattam. Ada, bár ez egyelőre titok, de Kimi elválik a feleségétől, tehát ez sem jelenthet problémát.
- Ha ez így van, akkor miért nem szárnyalsz a boldogságtól? Kimi számára egyéjszakás kalandnak kellettél csak? – kérdezte Cathryn, mert sehogyan sem állt össze neki a kép, és nem csak ő nem értette, mi lehet a probléma. Alyssa nem tehetett mást, elmesélte szóról-szóra, mi történt Monacóban. Amikor befejezte, barátnői szótlanul nézték, a szívük majd megszakadt Alyssáért.
- És amióta hazajöttél, eszedbe sem jutott, hogy felhívd, és elmondd neki, hogy félreértés áldozata? – kérdezte Eni. – Kimi nem lehet hülye, biztosan megértené, ha elmondanád neki, hogy Gabriel nem a pasid, hanem a fiad.
- Ennek semmi értelme nem lenne. Egyrészt lehetőséget sem adott nekem, hogy elmagyarázzam, mi a helyzet. Kapásból elhitte, hogy engem egy másik férfi vár valahol, hogy hazudtam neki. Szavak nélkül is elítélt, tárgyalás és a védekezés lehetőségének biztosítása nélkül. Egyébként el sem jutottunk odáig, hogy kiderülhessen, hogy azon az éjszakán kívül akart volna-e tőlem mást is. Másrészt én nem illek Kimihez, és ez bizonyára nagyon hamar kiderült volna.
- Már miért ne illenél? – kérdezték kórusban a barátnői, mert ezt aztán végképp nem értették.
- De lányok, Ő egy világsztár, akin fürtökben lógnak a szebbnél szebb lányok, a felesége szépségkirálynő volt, azt kaphat meg, akit csak akar, én pedig…
- Te pedig egy gyönyörű, okos és sikeres nő vagy, mellesleg csodálatos édesanya, aki méltán lehet büszke mindarra, amit az életben elért. Bármelyik férfi számára dicsőség lehetne, ha őt választanád.
- Lányok, sokat jelent nekem a barátságotok, de nyilvánvalóan elfogultak vagytok. Erről pedig a továbbiakban nem vitatkozom. Most mennem kell, Gabriel már vár – mondta Alyssa, majd a táskájáért nyúlt és elhagyta az irodát.
- Az a szemét Jack több kárt okozott Alyssának, mint amennyit gondoltunk volna – szólalt meg Cathryn. – Csak két évig voltak házasok, de az alatt az idő alatt tökéletesen lerombolta Alyssa önbizalmát, és úgy tűnik, az elmúlt négy év sem volt elég arra, hogy ezt kiheverje.
Alyssa barátnői elhatározták, hogy ez az ügy nem maradhat ennyiben. Még nem tudták, mit fognak tenni, de abban egészen biztosak voltak, hogy ha csak egy kis esély is van arra, hogy Alyssa és Kimi között a vonzalom több volt pillanatnyi fellángolásnál, valahogyan el kell érniük, hogy ez a két ember szóba álljon egymással. A tervük pedig lassan formálódni kezdett…
- fejezet
A barátnők közbelépnek
Teltek-múltak a hetek, Alyssa a munkába temetkezett, barátnői pedig néhány hamvába halt próbálkozás után feladták, hogy Kimiről beszélgessenek Alyssával. A Ferrarival a közös munka zavartalan volt, szerencsére a csapat nem igényelte, hogy Alyssa elutazzon hozzájuk, és ennek Alyssa kifejezetten örült, hiszen nem szívesen hagyta volna magára ilyen rövid idő után újra a kisfiát, és így arra sem volt esélye, hogy Kimivel összefusson valahol.
Kimi szintén a munkájával volt elfoglalva. Zavarta, hogy a Ferrari nem versenyképes ebben a szezonban, és az is, hogy csapattársával, Felipe Massával sem mindig sikerült felvennie a versenyt. Egyik nagydíj jött a másik után, Massa megverte Kimit a Török, a Brit és a Német Nagydíjon is, és a finn világbajnok egója egyre nehezebben viselte azt, hogy nem csak az autója hibáival, de a csapattársával is folyamatosan küzdenie kell. Egy olyan versenyzőnek, mint amilyen ő, csak a győzelem számít, és Kimi már egy éve nem hallgathatta a finn himnuszt a dobogó tetején. A folyamatos frusztráció szinte elviselhetetlenné tette, a csapattagok lassan már szólni sem mertek hozzá. Kimért volt, sokszor ellenséges, ha lehet, a jég a szíve körül még keményebbre fagyott.
A Magyar Nagydíjat reménykedve várta, hiszen ez a pálya feküdt a Ferrarinak, ráadásul Kimi itt már futamot is nyert, tehát abban bízott, hogy ezen a pályán végre sikerül jól teljesítenie. Az időmérő harmadik etapjában Massát súlyos baleset érte, sisakján eltalálta egy rugó, amely Rubens Barrichello autójáról szakadt le, és a brazil pilóta
Londonban ez idő alatt Alyssa barátnői tovább tanakodtak azon, milyen módon lehetne kommunikációra bírni Kimit és Alyssát. A megoldást egy váratlan esemény hozta: Alyssát felhívta egy üzletfele, Joachim Tessler. A férfi a Liechtensteinische Landesbank PR igazgatója volt, és évek óta jó barátja is Alyssának. Egy olyan projekten gondolkodott, amelyben bankja együttműködést ajánlott a Golden Apple Marketing Ügynökségnek. Alyssa mindig szívesen dolgozott Joachimmal, ráadásul Liechtenstein, ez a pici operett ország az a hely volt számára, ahová örömmel utazott akár üzleti útra, akár pihenni, most mégis barátnői komoly rábeszélésére volt szükség ahhoz, hogy elvállalja az utat. Gabrielt megint nem vihette magával, hiszen mihez kezdett volna a kisfiúval addig, amíg tárgyalásokon vett részt. Öccse és sógornője most nem tudott vele tartani, és barátnőit is túlságosan lefoglalta a munka ahhoz, hogy elkísérhessék, idegenekre meg nem szívesen bízta volna Gabrielt, így hát nem maradt más választása, mint otthon hagyni a fiát, és egyedül utazni megint. A tervek szerint július 26-án, vasárnap kellett megérkeznie, és leghamarabb július 31-én, pénteken indulhatott haza.
Ez volt az a lehetőség, amelyre Alyssa barátnői vártak. Amint Alyssa utazásának időpontja biztossá vált, üzenetet küldtek Kiminek a Ferrari-csapaton keresztül, a következő szöveggel: Alyssa Stewart, Liechtenstein, Schaan, Hotel Sylva, július 26-31. Az üzenetet Kimi még július 26-án, a futam napján, délelőtt megkapta. Értetlenül nézte a papírt, majd első indulatában összegyűrte és eldobta. Az elmúlt hetekben keményen küzdött azért, hogy elfelejtse Alyssát. Nem tudta, ki küldhette az üzenetet, hiszen azon nem szerepelt más név, csak Alyssáé, azt pedig nem feltételezte, hogy a nő próbálja meg így felhívni magára a figyelmét, már csak azért sem, mert több mint két hónap telt el a Monacóban történtek óta, és Alyssa egyszer sem próbált kapcsolatba lépni vele – igaz, Kimi sem tett erre kísérletet.
- fejezet
„Kimi, egy próbát megér, nem?”
Massa balesete miatt a csapat a futam után kivételesen nem rendezett bulit, ezért Kimi is csak barátjával és személyi edzőjével, Mark Arnell-el ült le beszélgetni este a szállodában. Túl régóta tartotta már magában az Alyssával kapcsolatos problémáját, és Markban megbízott, ezért elmesélte neki a Monacóban történteket. Mark figyelmesen végighallgatta, majd így szólt:
- Kimi, abból, amit mondtál, számomra egyáltalán nem egyértelmű, hogy Alyssa a fiújával beszélt telefonon. Persze, lehet, hogy így van, de más magyarázat is létezhet, és elképzelhető, hogy elhamarkodottan következtettél.
- Persze, és a Mikulás is létezik, és a kéménybe bújva ő tesz ajándékot a karácsonyfa alá, a kisbabákat meg a gólya hozza – mosolyodott el Kimi, mert nem győzte meg Mark érvelése. – Kinek mond még olyasmit egy nő, hogy „alig várom, hogy újra magamhoz ölelhesselek”, mint a pasijának? – kérdezte, és kíváncsi volt, hogy Marknak milyen ötlete van a félreértésre.
- Oké, elismerem, ez így nagyon egyértelműen hangzik, de még ha így is van, talán ez egy lezáratlan kapcsolat volt, de Gabriel lehet akár Alyssa testvére is. Különben is: nem olyannak ismerlek én téged, aki megfutamodik, ha nehézséggel találja magát szemben. Amikor Patriciával megismerkedtem, ő sem volt szabad, kapcsolatban élt, bár a kapcsolata már megromlott. Én küzdöttem érte, és bebizonyítottam neki, hogy velem van jövője. Miért ne tehetnéd ezt meg Te is? Most már csak az a kérdés, mennyire fontos neked Alyssa?
- Ezen én is sokat töprengtem az elmúlt hetekben. Az tény, hogy okos, tehetséges, gyönyörű, és egyáltalán nem tűnt olyannak, aki ötletszerűen bújik ágyba férfiakkal – tűnődött Kimi. – Előlem is elfutott, amíg el nem mondtam neki, hogy a házasságomnak már vége, és nem zavar bele semmibe.
- Kimi, talán egy próbát megér, hogy tisztázzátok a helyzetet, nem? Azt mondtad, az üzenet szerint Alyssa a jövő héten Liechtensteinben lesz. Te Wollerau-ba készültél, onnan pedig csak egy ugrás Liechtenstein! Vesztenivalód nincs, mert két eset lehetséges: vagy kiderül, hogy tényleg félreértésről van szó, és akárki is ez a Gabriel, de nem a pasija, ebben az esetben egy ígéretes kapcsolat veheti kezdetét, vagy az derül ki, hogy mégis a pasija, akkor viszont legalább biztosan tudni fogod, és gond nélkül kiverheted a fejedből Alyssát – próbálta meggyőzni Mark Kimit.
- Azért ezen még gondolkodom – zárta le a beszélgetést Kimi, majd elköszönt barátjától, és aludni tért.
Másnap reggel a zürichi gépen ülve még mindig azon gondolkodott, mit is tegyen. Úgy döntött, mindenképpen Wollerau-ba megy, és még ott is lesz ideje gondolkodni, hiszen még csak hétfő volt, Alyssa pedig az üzenet szerint péntekig Liechtensteinben marad. Zürichben a reptérről tehát a háza felé indult.
- fejezet
Liechtenstein: ahol minden titokra fény derül
Alyssa vasárnap délután érkezett meg Zürichbe. Míg a repülőtéren arra várt, hogy az Avis-nél elintézzék az autóbérlésével kapcsolatos papírmunkát, az újságok között válogatott. Néhány napilap mellett megvette az angol Hello magazint is, gondolta, egy kávé mellett könnyű olvasmány lesz. Közben a papírmunkával végeztek, és átvehette az autót. Liechtenstein Zürichtől kb. egy órányi autóút, végig autópályán, tehát az utazás egyáltalán nem volt megerőltető. Ahogy Vaduznál áthajtott a Rajna folyón átívelő hídon, mely az államhatárt is jelentette egyben, örömmel töltötte el, hogy újra itt lehet. Ez a kis ország csodálatos természeti adottságokkal rendelkezik, mindössze 33 ezer lakosa van, 160 négyzetkilométernyi területének egy része a Rajna-völgyében, másik része alpesi hegyoldalakon terül el. Az emberek végtelenül kulturáltak, a közbiztonság rendkívül jó – bűnözés gyakorlatilag nem létezik -, tökéletes hely tehát a pihenésre, kikapcsolódásra is. Alyssa Schaanban ahhoz a szállodához hajtott, amelyben mindig megszállt, ha itt járt. A Hotel Sylva családi üzemeltetésben működik, mindössze 9 szobája van, a tulajdonosok pedig szinte családtagként üdvözölték Alyssát. Mindig a 2-es szobában szállt meg, természetesen most is ezt a szobát készítették elő a számára. A vacsorát a hotel éttermében fogyasztotta el, majd lefeküdt aludni.
Másnap délelőtt 10 órakor részt vett egy tárgyaláson a liechtensteini bank management-jével. Az ebédszünetben elsétált a Cafe Wolf-ba, ahol egy könnyű ebéd után a kávéhoz elővette a Hello magazint. Belelapozott, és nem akart hinni a szemének: a magazin középső dupla oldala Kimi fényképeivel volt tele, és ezeken a fényképeken Kimi félreérthetetlen helyzetben szerepelt egy nővel, aki a cikk szerint Espoo-ban egy pubban pultosként dolgozott. A lap behatóan foglalkozott azzal, hogy a finn világbajnok két futam között mivel is tölti az idejét. A fotók a cikk szerint a Monacói Nagydíj utáni napokban készültek Finnországban. Alyssát megrázta, amit látott. Nem mert ugyan arra gondolni, hogy Kimi a közöttük történtek óta is utána epekedik, de ez mégiscsak sok volt! Első döbbenetén túllépve azonban úgy gondolta, kifejezetten szerencse, hogy megtalálta ezt a cikket, hiszen ezek után már tényleg nem reménykedhet semmilyen csodában. Nem hihet abban, hogy közöttük még lehet kapcsolat, hiszen egy olyan férfinak, aki vasárnap még vele bújt ágyba, majd két nappal később egy másik nőt csókolgatott, akkor sem lenne esélye nála, ha az a férfi az egyetlen hímnemű egyed is volna egyben az egész világon! A kávézót elhagyva Alyssa visszament a bankba, ahol a délutáni megbeszélések végeztével Joachim megígértette vele, hogy másnap este együtt vacsoráznak.
Eközben Kimi Wollerauban eldöntötte, hogy megfogadja Mark tanácsát, és Alyssa után megy Liechtensteinbe. Kedden kora este indult útnak, hét órára pedig megérkezett Schaanba. A szállodába lépve a recepciónál Alyssa után érdeklődött, az ott dolgozó hölgy pedig a kerthelyiség felé mutatott. Kimi elindult a kert felé, majd megtorpant, mert Alyssát látta az egyik asztalnál, meghitt beszélgetésbe bonyolódva egy férfival. Láthatóan nagyon jól érezték magukat egymás társaságában, hiszen Alyssa felszabadultan kacagott valamin, a férfi pedig éppen a nő karjára tette a kezét. Kimi érezte, hogy újra jeges düh önti el, de igyekezett uralkodni magán, arra gondolva, hogy ez a szituáció sem feltétlenül az, aminek először látszik, és innen már nem mehet el anélkül, hogy Alyssával megpróbálná tisztázni a helyzetet. Úgy döntött, elmegy, tesz egy kört valahol, és később visszatér, addigra talán már Alyssa is egyedül lesz.
Egy órával később Alyssa búcsút vett Jocachimtól, és felment a szobájába. Hosszú nap volt, éppen zuhanyozni készült, amikor kopogtattak az ajtaján. Eszébe jutott, hogy megkérte a recepcióst, vasalják át azt a kosztümöt, amit a holnapi tárgyalásra akart felvenni, és azt hitte, ezt a ruhát hozta most a személyzet, ezért mosolyogva ajtót nyitott. Annál nagyobb volt a döbbenete, amikor meglátta, ki kopogott. A meglepetésen túllépve azonban nagyon dühös lett, és átmenetileg még az elemi udvariasságról is megfeledkezve rákiáltott látogatójára:
- Kimi, te mi az ördögöt keresel itt? Finnországban elfogytak a pultos lányok, hogy ilyen messzire el kellett jönnöd utánpótlásért?
- Hogy mi van? Alyssa, te miről beszélsz? – kérdezte Kimi óriási döbbenettel.
- Miről beszélek? – kérdezett vissza Alyssa. – Arról a pipiről, akit Finnországban a pubban ölelgettél, alig néhány nappal azután, ami közöttünk történt, ráadásul erről ország-világ is tudomást szerezhetett, mert médiaeseményt csináltál belőle!
Kimi a meglepetéstől először szóhoz sem jutott, majd egyszerűen betolta a nőt a szobába, és becsukta az ajtót.
- Alyssa, nem biztos, hogy ezt a folyosón ordítozva kell megbeszélnünk – mondta végül Kimi, és igyekezett uralkodni magán, mert eldöntötte, hogy addig innen el nem megy, amíg nem tisztáznak mindent Alyssával.
Alyssa szó nélkül odalépett az asztalhoz, és átadta Kiminek a Hello magazint. A férfi a képekre nézett, majd csendesen azt mondta:
- Alyssa, nagyon sajnálom! Ezeket a képeket nagyon nehéz megmagyarázni… illetve nem is olyan nehéz… ezek a képek egy igencsak görbére sikerült estén készültek. Monaco után hazautaztam a családomhoz, és egy kicsit „elhajoltunk” Ramival, a bátyámmal. Köztem és a képeken lévő nő között az égvilágon semmi sem történt, legalábbis annál több nem, mint amit a képeken látsz, bár az sem nagy dicsőség. Finnországban el akartam felejteni mindazt, ami közöttünk történt. De ahogyan ma este láttam, te sem sokáig búslakodtál miattam – mondta Kimi.
- És ha szabad kérdeznem, mit láttál ma este? – emelte fel újra a hangját Alyssa.
- Téged, amint egy pasassal nevetgélsz ennek a hotelnek a kertjében – mondta Kimi, és érezte, hogy egyre közelebb kerül az önuralma elvesztéséhez.
- Ma, este, itt az étteremben? – kérdezte Alyssa, és már kezdte érteni, mire céloz Kimi. – Az a férfi Joachim Tessler, a Liechtensteinische Landesbank PR igazgatója, üzletfelem és régi jó barátom is egyben. Kimi, én ide dolgozni jöttem, nem a szeretőmhöz!
- Oké, ez akkor rendben is van – mondta megkönnyebbülve Kimi -, de azt még mindig nem tudom, ki az a Gabriel, akit olyan édesen becéztél telefonon, nem sokkal az után, hogy kiszálltál abból az ágyból, amelyikben az éjszakát együtt töltöttük!
- Gabriel – mosolyodott el Alyssa – a kisfiam.
- Hoppá – nyögte Kimi -, erre a válaszra nem számítottam!
- Pedig számíthattál volna, hiszen elmondtam neked, hogy már férjnél voltam, az pedig, hogy ebből a házasságból született egy kisfiam, nem titok, csak egyszerűen nem került szóba közöttünk.
Kimi érezte, hogy a feszültség oldódik benne, és már mosolyogni is tudott, amikor megkérdezte:
- Ezek szerint nem hazudtál nekem, amikor azt mondtad, hogy nincs senki más az életedben?
- Természetesen nem – mondta Alyssa szintén mosolyogva -, mivel a kérdésed egy másik férfira, nem pedig egy kisfiúra vonatkozott.
- Ebben az esetben – lépett közelebb a nőhöz Kimi – nem bánod, ha itt maradok nálad ma éjszakára? Vagy más terveid voltak? – kérdezte, de mosolygott, és ebből pontosan érezni lehetett, hogy viccelt.
- Ami azt illeti, éppen zuhanyozni készültem – válaszolt Alyssa. Kimi bekukkantott a fürdőszobába.
- Elég nagy ez a kád, elférünk benne ketten is! – és innét már nem a szavaké volt a főszerep. Mindketten úgy érezték, hogy mázsás súlytól szabadultak meg, és már semmi sem állhatott az útjába annak, hogy vonzalmuk beteljesedjék.
- fejezet
Szent a béke
Alyssa másnap reggel arra ébredt, hogy egy könnyed kéz finoman a hátát simogatja. Megfordult, felemelte a fejét, és álmosan megszólalt:
- Tudom már, kékeszöldesszürkésizé!
A hátát simogató kéz megtorpant, a kékeszöldesszürkésizé pedig hatalmasra nyílt.
- Mit mondtál? – kérdezte a kéz tulajdonosa.
- A szemed… a szemed színe kékeszöldesszürkés, vagy ilyesmi – motyogta Alyssa és fejét visszaejtette a párnára. A kékeszöldesszürkésvalamilyen-színű szempár tulajdonosa elvigyorodott.
- Mennyi az idő? – hallatszott a kérdés Alyssa oldaláról.
- Hét óra van – érkezett a válasz, és a kéz tovább simogatta a nő hátát.
- Ha jól számolom, akkor alig két órát aludtam – sóhajtott Alyssa –, és az is inkább csak két percnek tűnt.
- De ha már úgyis ébren vagy – húzta magához Kimi -, egy könnyű, reggeli testgyakorlást javaslok… - fejezte be a mondatot, és Alyssának nem volt választása, mert ahogyan az a kéz simogatott…
Egy órával később megszólalt a telefon, a recepciós jelezte Alyssának, hogy éppen 8 óra van, amikorra az ébresztést kérte.
- Úgy érzem magam, mint akin átment egy úthenger – ült fel az ágyban a nő.
- Na, ilyet se mondtak még nekem – vigyorgott Kimi -, édes, én ennél általában jobb kritikát kapok!
- Kávé nélkül ez a maximum, amit mondhatok – mosolygott Alyssa is, majd zuhanyozni indult. Mire előkerült a fürdőszobából, a kávé is megérkezett.
- Ezt meg hogy csináltad? – kérdezte. – Ebben a hotelben nincs szobaszerviz!
- Nincs? Érdekes, ahogy láttam, a nő a recepcióról majdnem kezét-lábát törte a nagy igyekezettől, amikor a kávét hozta – mosolygott a férfi, majd hozzátette: - Akkor meg szinte levegőt venni is elfelejtett, amikor ajtót nyitottam!
- Ha neki is így nyitottál ajtót, akkor nem is csodálom – tett Alyssa finom utalást arra, hogy Kimi nem visel mást, csak egy csinos alsónadrágot.
- Annak a nőnek nem volt ilyen szerencséje – vigyorgott az érintett.
- Biztosan a hajadtól rémült meg – nevetett Alyssa, és szó, ami szó, Kimi fején ahány hajszál volt, annyi felé állt.
- Gonosz boszorka – nevetett Kimi is, és Alyssa után kapott, de csak a nő testét takaró törölközőt érte el, és ahogy Alyssa arrébb lépett, az is Kimi kezében maradt. A férfi arcán leplezetlen vágy jelent meg, két gyors lépéssel Alyssa mellett termett és megcsókolta.
- Kimi, erre már nincs időm – húzódott el sajnálkozva Alyssa -, fél tízkor tárgyalásra várnak a bankban!
- Akkor mondd le – kérte durcásan Kimi, és olyan arcot vágott, mint egy kisgyerek, akitől most vették el a kedvenc játékát.
- Nem tehetem – mondta Alyssa -, de igyekszem délre végezni. Mit szólnál ahhoz, ha az Old Castle Inn-ben találkoznánk negyed egykor? Nem lesz nehéz megtalálnod Vaduz főterén. Ebéd után pedig megmutatom neked, mitől olyan csodálatos ez a hely, ahol vagyunk.
- És ha kihagynánk az ebédet, és rögtön visszajönnél ide? – kérdezte Kimi, de Alyssa csak nevetett, és valami olyasmit mondott, hogy mindennek megvan a maga ideje.
- Ha nem, hát nem – hanyatlott vissza Kimi a párnára, és már csak félálomban hallotta, hogy Alyssa mögött becsukódik az ajtó.
Az Old Castle Inn-t tényleg nem volt nehéz megtalálni. Ami azt illeti, Liechtensteinben semmit sem nehéz megtalálni, hiszen a fővárosban, Vaduzban például mindössze ötezren laknak, és ebből is látszik, milyen kicsi ez az ország. Kimi – szokásától eltérően - pontosan negyed egykor ült le az étterem teraszán, és perceken belül megérkezett Alyssa is. Boldogan mosolyogtak egymásra, és Alyssa rögtön egy jó hírrel indított:
- A bankban a tárgyalások a tervezettnél gyorsabban lezárultak, oda már többet nem kell visszamennem, így ma és holnap azt csinálunk, amit csak akarunk! – mondta.
Kimi ennél jobb hírt nem is hallhatott volna, magához húzta Alyssát, és megcsókolta. Egyikük sem vette észre, hogy a téren sétálgató turisták egyike nem a vaduzi látványosságokat fotózza, hanem őket. A szemfüles fotós egy spanyol bulvárlap riportere volt, aki nem is számított arra, hogy a nyaralása közben ekkora szerencse éri. Kimi Räikkönent természetesen azonnal felismerte, és nagy sztorit szimatolt abban, hogy a sztárpilótát egy olyan nővel csókolózva fotózhatta le, aki nyilvánvalóan nem a felesége.
Alyssa és Kimi mindebből semmit sem vett észre – ami azt illeti, egymáson kívül senkit és semmit nem láttak. Ebéd után Alyssa javaslatára autóba ültek és felmentek Malbunba, amely késő ősztől tavaszig népszerű síparadicsom volt, nyáron pedig szép kirándulóhely. Alyssa csodálkozott is azon, hogy Kimi még nem járt ott, hiszen tudta, hogy a férfi szeret és tud is síelni. Miután sétáltak egy nagyot, letelepedtek a számos szálloda egyikének teraszára, és fagylaltot rendeltek.
- Alyssa, mesélj nekem Gabrielről – kérte Kimi.
- Gabriel – mosolyodott el rögtön Alyssa – a legaranyosabb kisfiú a világon. Barátságos, nyitott, minden érdekli, egy percre sem tud megülni a fenekén, és sokszor úgy érzem, ha kettő lenne belőlem, az sem lenne neki elég – mondta, és ahogyan a fiáról beszélt, az arca egészen megváltozott, még ragyogóbb lett, és csak úgy sugárzott róla a fia iránt érzett határtalan szeretet.
- Nehéz lehet egyedül gyereket nevelni – állapította meg Kimi.
- Sokszor tényleg nehéz, hogy nincs kivel megosztani a felelősséget, de Gabriel annyi örömet ad, ami bőségesen kárpótol minden nehézségért.
- Gabrielnek sem lehet könnyű így, hogy nincs apja! Gondolom, nehéz volt feldolgozni a férjed elvesztését.
- Gabrielnek az apjával együtt élni lett volna igazán nehéz – felhősödött el Alyssa tekintete. – Nekem pedig nem az elvesztését volt nehéz feldolgozni, hanem azt, hogy egyáltalán voltam olyan hülye, hogy hozzámentem!
- Ezt nem értem – nézett Kimi kissé értetlenkedve Alyssára -, de a szavaidból úgy érzem, nem volt boldog a házasságod.
- Ez igazán enyhe kifejezés – háborgott Alyssa -, Jack-et – a férjemet – nem érdekeltem én sem és Gabriel sem. Neki saját magán kívül senki sem volt fontos!
- De akkor tényleg hogyan mehettél hozzá egy ilyen alakhoz? – értetlenkedett Kimi.
- Nagyon egyedül voltam – kezdte Alyssa. – Gyermekkoromban nem sok szeretet kaptam, az anyám sohasem akart engem, a vér szerinti apámat nem ismerem, a nevelőapámat pedig felőrölte az anyámmal való csatározás, és sem ideje, sem energiája nem maradt arra, hogy velem törődjön. 16 éves koromban álltam a saját lábamra, azóta dolgozom, és mindent, amit megteremtettem, egyedül értem el. Munka mellett tanultam, érettségiztem és diplomáztam, saját céget alapítottam, közben csak teltek az évek, és lassan belefáradtam abba, hogy mindig mindent egyedül csináljak. Családra, törődésre, szeretetre vágytam, és mindezt abból a néhány futó kapcsolatból, amelyet elém sodort az élet, nem kaptam meg. És akkor – 29 évesen – megismerkedtem Jack-el. Jack hihetetlen manipulátor volt, pontosan tudta, „melyik gombot kell rajtam megnyomni” ahhoz, hogy azt tegyem, amit csak akar. Semmirekellő alak volt, mindenféle zűrös ügyekkel, ivott is, és én csak egy biztonságos háttérnek kellettem neki, de mindez csak az után derült ki, hogy összeházasodtunk, és a megismerkedésünket követő fél éven belül várandós lettem a fiammal. Akkor pedig már nem volt visszaút, abban bíztam, hogy a gyerek érkezése megváltoztatja majd, de minden csak egyre rosszabb lett. Gabriellel nem törődött, engem csak bántani tudott... – remegett meg Alyssa hangja -, és nem sokkal a második házassági évfordulónk után – ennek éppen négy éve - egy autóbalesetben meghalt.
- Nagyon sajnálom, Alyssa – ölelte magához a nőt Kimi -, nem is gondoltam volna, hogy ennyi fájdalom van benned – mondta, és csendben próbálta feldolgozni a hallottakat. Jó néhány perc eltelt, mire újra meg tudott szólalni:
- Alyssa… azt mondtad, 29 évesen ismerted meg a férjedet … és Gabriel most 6 éves … akkor te most…
- Májusban múltam 36 éves – suttogta Alyssa. – Tudom, te októberben leszel 30.
Kimit bár némiképp meglepte az információ – hiszen Alyssát senki sem nézte volna 26-nál többnek -, de meg nem döbbentette, és ahogyan eddig nem érdekelte Alyssa életkora, ezután sem tulajdonított ennek semmilyen jelentőséget. Nem úgy, mint Alyssa..
- fejezet
Hogyan tovább?
Egyikük sem szólalt meg, miközben a völgy felé autóztak a hegyi szerpentinen. Kimi az Alyssa által elmondottakon gondolkodott, Alyssa pedig azon, hogy kitárulkozása milyen hatással lesz a kapcsolatukra. Rájött, eddig csak hagyta, hogy magukkal sodorják az események, és nem gondolt bele, milyen következményekkel kell szembenéznie. Monacóban az egész csak egy éjszaka volt, hihetetlenül jó szex egy elképesztően vonzó férfival, és a másnap reggel történtek után Alyssa egészen biztos volt abban, hogy soha többé nem látja Kimit. Az, hogy a férfi utána jött Liechtensteinbe, kellemes meglepetés volt, de nem változtat azon, hogy Kimi több mint 6 évvel fiatalabb nála, és Alyssának van egy gyermeke is. Alyssa meg volt győződve arról, hogy a gyerek és a kettejük között meglévő korkülönbség kizárja a tartós kapcsolat lehetőségét.
Kimi bizonyára nagyon megdöbbent volna, ha tudja, milyen gondolatok járnak Alyssa fejében, de nem tudta, és így arra gondolt, hogy Alyssát felzaklatta múltjának felidézése, és a közöttük lévő csönd amúgy sem volt kellemetlen. A szállodába visszaérve szavak nélkül szerették egymást, különös meghittséget adva ezeknek a pillanatoknak.
Ez a csendes meghittség kitartott péntek reggelig, amikor Alyssának haza kellett utaznia, Kimit pedig várta a rally világbajnokság finnországi futama, mert engedélyt kapott a csapattól arra, hogy versenyzőként vegyen részt ezen. Már a zürichi repülőtér felé autóztak, amikor Kimi megkérdezte:
- Alyssa, a rallyverseny után egy hétig még otthon maradok Finnországban. Örülnék, ha meglátogatnátok Gabriellel! Szívesen megismerném a kisfiadat, és szeretném neked megmutatni az otthonomat, a családomat!
Alyssát meglepte az ajánlat. Összeszorult a szíve, és tudta, most kellene megmondania Kiminek, hogy részéről ennyi volt, nincs tovább – de mert kezdett beleszeretni Kimibe, most nem volt erre képes. Bár abban egészen biztos volt, hogy ezt a kapcsolatot addig kell abbahagyni, amíg még csak őket – kettejüket - érinti, mert minél jobban belebonyolódnak, annál jobban összetörik a szíve, ha egyszer véget ér, de ahogy Kimire nézett, abban is biztos volt, hogy mindezt képtelen a férfi szemébe mondani. Abban bízott, hogy most hosszabb ideig Kimi annyira elfoglalt lesz, hogy amúgy sem tudnának találkozni, és a távolság és az idő majd elválasztja őket, megteszi azt, amit ő most nem tud.
- Jó lenne – válaszolt Alyssa -, de én most nem utazhatok el megint, az ügynökségnél rengeteg munka halmozódott fel, szükség van rám, ráadásul Gabriel néhány hét múlva kezdi el az iskolát, erre is fel kell készülnünk, tehát bármennyire szeretném is, ez most biztosan nem jön össze!
- Kár – mondta Kimi, és őszintén sajnálta –, pedig jó ötletnek tűnt. De ha most nem tudsz Finnországba jönni, bizonytalan, hogy mikor láthatlak újra, hiszen a versenynaptár a szezon végéig már nagyon zsúfolt, ráadásul szeptember 31-én a mezőny Szingapúrba megy, és csak november első hetében jöhetek megint Európába!
- Majdcsak megoldjuk valahogy – mondta Alyssa, és bár ezzel nem nyugtatta meg Kimit, mivel a férfinak sem volt jobb ötlete, ennyiben hagyták.
A repülőtérről Alyssa gépe indult előbb Londonba, és bár ez szabálytalan, de a Forma 1-ért rajongó biztonságiak megengedték Kiminek, hogy egészen a gépig kísérje Alyssát. Kimi magához ölelte őt, Alyssa pedig úgy csókolta Kimit, hogy tudta, utoljára teszi ezt. Néhány röpke pillanat múlva a repülőgép ajtaja bezáródott Alyssa mögött, a gép elgurult a kaputól, és már ott sem volt.
Kiminek volt még egy kis ideje a gépe indulásáig, ezért körülnézett az újságosstandon. Általában kínosan ügyelt arra, nehogy elolvashasson magáról valamit, most mégsem volt szerencséje, az egyik bulvárlap címoldaláról ugyanis a saját képe köszönt vissza, és a címlap bomba sztorit ígért a középső oldalakon. Kimi kifizette a lapot, és a középső oldalt kereste, és amikor megtalálta, nem akart hinni a szemének: önmagát látta, amit Alyssával csókolózik a vaduzi főtéren, és ez még nem volt minden, mert a paparazzi lefotózta őket a szállodánál és Malbunban a teraszon ülve is. A XXI. században pedig már semmi sem lehetetlen, a képek készítésüket követően néhány percen belül a fotós notebook-járól már úton is voltak a lap szerkesztőségébe, ahol igazán szívesen helyet szorítottak azoknak. Kimi nagyon mérges lett, és aggódott Alyssáért, hiszen pontosan tudta, mi vár a nőre: az újságírók nem nyugszanak majd addig, amíg ki nem derítik, kicsoda ő, és hiénaként keringenek körülötte. Szívesen figyelmeztette volna, de Alyssa repülőn ült, ott pedig nem használhatta a mobilját, úgyhogy pillanatnyilag nem tehetett érte semmit. Néhány perc múlva Kimit is a kapuhoz hívták, a gépe már repítette is Finnország felé.
Alyssát egészen más gondolatok foglalkoztatták a repülőn ülve: csalónak, hazugnak érezte magát, háborgott a lelkiismerete, amiért nem volt őszinte Kimivel. Nem értette saját magát, hiszen mindig egyenes, karakán ember volt, gyűlölte a hazugságot és a megtévesztést, és hogy a helyzet még rosszabb legyen, már most hiányzott neki a férfi…
- fejezet
Otthon, édes otthon
Alyssát Londonban Cathryn várta a repülőtéren. Gabrielt nem hozta magával, mert mindenképpen négyszemközt akart beszélni Alyssával. Kezében a Kimi és Alyssa fényképeivel teli bulvárlappal, vegyes érzelmekkel várta a találkozást a barátnőjével. Egyrészt nagyon örült annak, hogy – a fényképek tanúsága szerint – sikerült a barátnők terve, és összehozták Alyssát Kimivel, másrészt aggódott is, hiszen az ügynökségben reggel óta csengett a telefon – a sajtó hiénáinak igazán nem okozott gondot kideríteni, ki az a nő a fényképeken Kimivel. Alyssa barátnői természetesen nem mondtak senkinek semmit, de a lap még csak ma jelent meg, és a sajtó máris teljes gőzzel próbálta megtalálni, és szóra bírni Alyssát.
- De jó, hogy végre itt vagy – kiáltott örömmel Cathryn, és szeretettel ölelte át barátnőjét.
- Nem gondoltam volna rólatok, hogy képesek vagytok összeesküdni a hátam mögött – vágott morcos képet Alyssa, de nem tudta becsapni a barátnőjét.
- Minden jó, ha a vége jó – nevetett Cathryn -, és Te csak úgy sugárzol! Nem tudom elhinni, hogy a világ egyik legjobb pasija nem tudott levenni a lábadról egy másodperc alatt!
- Lehet, hogy két másodperc is kellett hozzá – vallotta be Alyssa -, és valóban, köszönettel tartozom mindhármatoknak, de nagyon kérlek benneteket, mielőtt legközelebb a magánéletembe ütnétek az orrotokat, azért kérdezzetek meg engem is!
- Szót se többet erről! Egyébként – attól tartok – van ennél most nagyobb problémánk is.
- Gabriel? – kérdezte ijedten Alyssa. – Ugye nem a kisfiammal történt valami?
- Nyugodj meg, Gabriel ugyanolyan jól van, mint akkor volt, amikor utoljára láttad. Persze hiányzik neki az anyukája, de egyébként semmi baja. Viszont – vette elő az ominózus bulvárlapot – ezt látnod kell!
Alyssa elhűlve nézte a fényképeket. Hirtelen bele sem tudott gondolni, mennyi problémát is okozhat mindez a számára – és még ennél is többet Kiminek! A bulvárlap ugyanis azzal kommentálta a képeket, hogy Kimi megcsalta a feleségét, és ezt a tényt bizonyítják a fotók. Alyssa tudta, hogy Kimi még nem akarta nyilvánosságra hozni válásának tényét, de attól tartott, ezek után nem lesz más választása.
- Ez borzasztó – sóhajtott fel.
- És még nem tudod, mi van az ügynökségnél! Reggel óta megállás nélkül cseng a telefon, újságírók állnak az épület előtt… fogalmam sincs, mihez kezdjünk ezzel a helyzettel, és mi lesz még ezután!
Egy óra múlva Alyssa végre magához ölelhette a kisfiát. Szerencsére az újságírók azt még nem derítették ki, hogy hol lakik, ezért a háza előtt senki sem várta, és az otthoni telefonja is néma volt.
Kimit ezúttal is Rami várta a repülőtéren, de neki nem volt olyan szerencséje, mint Alyssának. Ramit ugyanis követték hazulról az újságírók, ezért mire Kimi gépe leszállt, egy kisebb hadsereg gyűlt össze a sajtó képviselőiből. Amint Kimi kilépett a tranzitból, heves vakuvillogás fogadta, és tucatnyi mikrofont dugtak az orra alá.
- Kimi, ki az a nő a képeken? Mit szól Jenni a fotókhoz?... és csak özönlöttek az ilyen és ehhez hasonló kérdések. Kimi nagy levegőt vett, előbb segélykérően Ramira nézett, de bátyja csak széttárta a karját, most nem segíthetett. Kimi egy pillanatig arra gondolt, hogy szó nélkül faképnél hagyja az újságírókat, de tudta, hogy ezzel nem oldana meg semmit. Coming out – gondolta, és megszólalt:
- Önök tudják, hogy én szinte soha nem beszélek a magánéletemről. Most sem tenném, de ezúttal nincs más választásom. Jenni Dahlman néhány héten belül már csak a volt feleségem lesz, a válóperünk folyamatban van. Közös megegyezéssel, békében válunk el egymástól. Technikailag tehát még nem, de minden egyéb tekintetben szabad ember vagyok. A fotókon szereplő hölggyel kapcsolatban azonban sem most, sem máskor nem nyilatkozom – ezzel Kimi sarkon fordult és otthagyta az újságírókat.
- Ez szép volt, tesó – veregette meg Kimi vállát Rami -, de ez még csak a kezdet, ha tudnád, mi van otthon! Apa őrjöngött, de anya is majd szívbajt kapott, amikor meglátta a képeket, azután vallatóra fogott, mert sejtette, hogy nekem tudnom kell valamit rólad, és te is tudod milyen anya, előtte nem lehetnek titkok!
- Akkor nem is bánom annyira, hogy még nem megyek haza – dünnyögte Kimi. – Egy hétig még nem találkozom velük, addig biztosan sokat csitulnak az indulatok.
- Oké, de nekem ugye azért elmesélsz mindent – vigyorgott Rami, miközben kocsiba ültek és a finn rally nyitó szakaszának helyszíne felé indultak. A kocsiban Kimi megpróbálta mobilon utolérni Alyssát, de csak az üzenetrögzítő jelentkezett. Hagyott egy rövid hangüzenetet, melyben megígérte, hogy amint teheti, újra telefonál. Kimi sejtette, hogy a sajtó hamarosan Alyssát is megtalálja, és csak remélte, hogy kedvese – profi marketingesként – kezelni tudja majd ezt a helyzetet is.
Alyssa még aznap délután megkapta Kimi üzenetét. Miután meghallgatta, sokáig üldögélt kezében a mobillal, és nem tudta, mit tegyen. A TV-ben és a rádióban hallotta, látta már Kimi bejelentését a válásról. Nagyon sajnálta Kimit, és saját magát is hibásnak érezte a kialakult helyzetért. Hiszen ha nem töltik együtt azt az éjszakát Monacóban, ha Kimi nem jön utána Liechtensteinbe, azok a fotók nem készülnek el, és Kimi nem kényszerül a válás bejelentésére, amíg ezt a bejelentést ő maga nem akarta megtenni. És persze minden más is sokkal egyszerűbb lenne…
- fejezet
Távol egymástól
Kimi számára gyorsan teltek a napok, majd a hetek. A világbajnok a finn rallyn nagyon jól szerepelt, de egy különösen nehéz szakaszon bukott és kiesett. Nem törte le a baleset – nem is olyan típus -, jó bulinak tartotta, és nagyon örült annak, hogy senkinek nem történt baja. A rally után hazament a szüleihez. Az újságírók zaklatták ugyan, de Kiminek elképesztő rutinja van abban, hogy ha nem akar, ne is kelljen válaszolnia egyetlen kérdésre sem. Amint tehette, felhívta Jennit is, és elnézést kért tőle, amiért a válásuk ténye időnek előtte napvilágra került. Jenni megértette a helyzetet, és biztosította Kimit arról, hogy elbír azzal a nyomással, amit a sajtó rá gyakorolt.
A Räikkönen-szülőkkel már egy kicsit nehezebb dolga volt Kiminek, bár annál azért könnyebben ment a magyarázkodás, mint amire számított. Mint otthon kiderült, édesapjánál nem elsősorban az Alyssával közös vaduzi fotók „verték ki a biztosítékot”, hanem még a korábban, a pubban, a pultoslányos-botrányról készült fényképek. Édesanyjával bensőséges beszélgetést folytatott, elmondott neki mindent Alyssáról – azt is, hogy úgy érzi, beleszeretett. Paula biztosította Kimit arról, hogy neki a fia boldogsága a legfontosabb, és esze ágában sincs megkérdőjelezni Kimi választását. Kiminek rendkívül fontos volt, hogy sikerült tisztáznia mindent a családjával. A családja mindig a stabil hátteret jelentette a számára, azt a helyet, ahová bármikor hazamehet, ahol megértik őt. Alyssával szinte minden nap beszéltek telefonon, de arra nem volt lehetőségük, hogy találkozzanak, mert Kimit a bátyjával közös cégében lévő üzleti ügyei, az utánpótlás-neveléssel foglalkozó csapata, és egyéb elfoglaltságai Finnországban tartották. Augusztus 19-én pedig elrepült Valenciába…
Alyssa számára szintén nagyon zsúfolt volt ez az időszak. Az ügynökség rendkívül sikeres volt, de ez azzal járt, hogy Alyssának is rengeteget kellett dolgoznia. Amikor nem dolgozott, Gabriellel töltötte az időt, és igyekezett mindent megtenni azért, hogy a kisfiú ne érezhesse úgy, hogy az anyja elhanyagolja, ezért Alyssa inkább az alvásra szánt időt áldozta fel a munkára, a reggeli és koraesti órák Gabrielé voltak. Az újságírók zaklatása szörnyű tehertételt jelentett néhány napig, majd amikor a sajtó képviselői látták, hogy Alyssával és környezetével nem mennek semmire – senki sem állt velük szóba ugyanis -, és egyébként is, minden csoda három napig tart, a Kimi-Alyssa sztori lassan lekerült a lapok címoldaláról. Alyssa a saját érzelmeivel már sokkal nehezebben boldogult. Nagyon fontosak voltak számára Kimi telefonhívásai, és az a tudat, hogy a férfi gondol rá, de képtelen volt megszabadulni attól a félelmétől, hogy ez a kapcsolat nem lehet tartós, és retteget attól, mennyi szívfájdalommal jár majd a számára, amikor vége lesz, éppen ezért még mindig távol akarta tartani a szívét Kimitől. Egyszer már összetörték a szívét, lerombolták az önbecsülését, és a legkevésbé sem vágyott arra, hogy ez újra megtörténjen. A bizalmat nem adják könnyen, és Alyssa nem tudott bízni Kimiben.
Kimi eközben tovább járta útját a száguldó cirkusszal. Valenciában, az Európa Nagydíjon harmadik helyen élt célba Barrichello és Hamilton mögött, ami nem volt rossz, de még nem is az igazi, majd egy héttel később Spa-Francorchamp-ban - már negyedszer - megnyerte a Belga GP-t. Ez az eredmény már számított Kiminek, csak azt sajnálta, hogy a világbajnokság szempontjából nincs jelentősége. Ettől függetlenül azonban sokkal jobb azzal tölteni a futamokon az időt, hogy egy versenyző győzelemre tör, mintha csak minden mindegy-alapon rója a köröket a pályán. A futamgyőzelem tehát feldobta Kimit, egyetlen problémája volt csupán: nagyon hiányzott neki Alyssa…
- fejezet
„Hello Gabriel, Kimi vagyok!”
Szép napsütéses szombati nap volt, Alyssa éppen a háza mögötti kertben a virágaival foglalkozott, és nem is hallotta a csengőt, így Gabriel szaladt ajtót nyitni.
- Hello Gabriel, Kimi vagyok! – mondta az angyali, szőke kisfiúnak mosolyogva az ajtóban álló férfi.
- Szia, tudom – válaszolt Gabriel úgy, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy Forma 1-es sztárpilóták csengetnek be hozzájuk – hiába, 6 évesen egy gyerek még igazán egyszerűnek látja a világot -, majd megkérdezte:
- Megnézed az új legómat? Egy igazi klónhadsereg a Star Wars-ból, most kaptam anyutól! – és már húzta is magával Kimit kézen fogva a gyerekszobába.
- Gabriel, gyere kezet mosni, kész az ebéd! – tűnt fel Alyssa úgy tíz perccel később a gyerekszoba ajtajában, majd még a száját is eltátotta meglepetésében attól, amit ott látott: Kimit, amint Gabriellel a szőnyegen ülve elmélyülten legózott.
- Hello Alyssa! – mondta lágyan Kimi.
Alyssa zavarában hirtelen nem tudott megszólalni, így csak fejben emlékeztette magát arra: Gabriellel még beszélnie kell arról, hogy nem engedhet be csak úgy a házba senkit.
- Hogy kerülsz ide? – kérdezte amint megtalálta a hangját.
- Hiányoztál – mondta Kimi, mosolyogva Alyssa zavarán -, de tegnap estig nem volt biztos, hogy ide tudok repülni Maranellóból, és arra gondoltam, örülni fogsz, ha megleplek. Apropó: az előbb mintha valamilyen ebédet említettél volna…
- Persze – mondta még mindig zavartan Alyssa, és a konyhába indult, Kimi és Gabriel derűsen beszélgetve követték. Valahogyan túlestek az ebéden, ahol nem volt alkalmuk beszélgetni, mert Gabriel szinte megállás nélkül Kimit kérdezgette a Forma 1-től, és Kimi végtelen türelemmel válaszolt minden kérdésére. Ebéd után Alyssa megkérte Gabrielt, hogy játsszon egy kicsit egyedül, mert mindenképpen négyszemközt kell beszélnie Kimivel. A kisfiú egy kicsit húzódozott ugyan, de anyja határozott kérésére nem mondhatott nemet, így a kertben keresett magának elfoglaltságot.
- Nem túloztál, amikor a fiadról meséltél, Gabriel valóban tüneményes gyerek – mondta Kimi, miközben leültek a nappaliban. Nagyon türelmes voltál vele – mondta Alyssa, és már mosolygott, mint mindig, amikor a fiáról volt szó.
- Szeretem a gyerekeket – mondta egyszerűen Kimi, majd közelebb húzta magához Alyssát és megcsókolta.
- Ez már nagyon hiányzott – mondta Kimi elégedetten, és szemében felszikrázott a vágy.
- Nekem is – válaszolt fátyolos hangon Alyssa, de mind a ketten tudták, hogy ennél többet most nem tehetnek.
- Szívesen maradnék most veled, de „hála” az egyik őrült ötletednek, még ma vissza kell repülnöm Olaszországba. Monza előtt holnap tartja a csapat az első nyílt napot Maranellóban. Belegondolni is szörnyű, hogy egy egész napot kell a tifosikkal töltenem, és még Felipe sem lesz ott, hogy segítsen – panaszkodott Kimi.
- A rajongó nem ellenség – mondta Alyssa, és nagyon örült annak, hogy a csapat ilyen hamar megvalósítja az elképzeléseit. – Bálványoznak téged, példakép vagy, akár tetszik neked, akár nem, és gondolj csak bele, mennyi örömet adhatsz a rajongóidnak! Egy autogram, egy közös fotó, néhány szó neked nem kerül semmibe, de hosszú időre boldoggá teszi azokat, akik felnéznek rád! – győzködte Kimit, aki belátta, hogy ez igaz, de a lelkesedése nem lett sokkal nagyobb.
- Biztosan könnyebb lenne, ha ott lennél velem – próbálkozott. - Nagyon hiányoztál az elmúlt hetekben, és valahogyan ki kellene találnunk, hogyan tölthetnénk több időt együtt!
- Kimi, engem Londonhoz köt minden, a munkám, a családom, Gabriel néhány nappal ezelőtt kezdte el az iskolát, nem szaladgálhatok el innen csak úgy, amikor kedvem tartja – mondta Alyssa, és mindez igaz is volt, de közben feltette magának a kérdést, hogy ha tehetné, elutazna-e most Kimivel, és a válasz nem volt egyértelmű.
- Tényleg nem könnyű – ismerte el Kimi -, de ha vége a szezonnak, én tölthetnék több időt nálad!
- Majd meglátjuk – tért ki a válasz elől Alyssa, és arra gondolt, hogy most kapott másfél hónap haladékot arra, hogy döntést hozzon a kapcsolatukról.
- Anyu, most már játszotok velem is egy kicsit? – tért vissza a kertből Gabriel. Kimi az órájára nézett, és szomorúan állapította meg, hogy indulnia kell.
- Most már mennem kell, Gabriel – szólt a kisfiúhoz -, de biztosan nem most találkoztunk utoljára! – nézett Alyssára, megerősítést várva. Mindhárman az ajtóhoz sétáltak. Kimi szívesen búcsúzott volna egy csókkal Alyssától, de Gabriel előtt nem lett volna bölcs dolog, így egy röpke ölelésnél maradtak. Kimi beszállt az autóba, és már ott sem volt. Alyssa hallgatta Kimiről lelkendező kisfiát, és arra gondolt, hogy a Kimi és Gabriel közötti szimpátiából még lehetnek problémák.
- fejezet
„Alyssa, ezt nem teheted!”
Két hét telt el Kimi látogatása óta. Sokak örömére Kimi Monzában nyert, a Massát helyettesítő Giancarlo Fisichella hatodik lett, a száguldó cirkusz pedig Szigapúrba utazott. Alyssa hetek óta nem érezte jól magát – fáradt volt, émelygett, és a menstruációja is kimaradt. Alyssa tudta, mit jelentenek ezek a tünetek, de homokba dugta a fejét, és nem akarta elfogadni, hogy ilyesmi történik vele. Tervezte, hogy látogatást tesz a nőgyógyászánál, de az orvosa éjszaka nem rendelt, napközben pedig Alyssa nem ért rá, így ez a program elmaradt…
- Jól vagy, Alyssa? – kérdezte Ada, amikor barátnője az ügynökség folyosóján elviharzott mellette a mosdó felé.
- Aha – kiáltott Alyssa, de nem volt igazán meggyőző, ezért Ada utánament, és öklendezve találta őt a mosdóban.
- Valami gyomorvírus lehet – magyarázkodott Alyssa, ahogy kicsit jobban lett.
- Biztosan – mondta Ada, aki már hetek óta aggódva fürkészte Alyssát, és ez a rosszullét csak megerősítette a gyanúját.
- Beszélnünk kell! – húzta maga után Alyssát barátnője, és meg sem álltak Eni irodájáig. Perceken belül Cathryn is csatlakozott a társasághoz.
- Mit kell úgy felfújni egy gyomorvírust – méltatlankodott Alyssa. – Nem fogok belehalni, majd elmúlik, ahogy jött!
- Igen, körülbelül hét hónap múlva, ha jól számolom – mondta Ada mosolyogva. – Alyssa, várandós vagy, ezt csak egy vak nem venné észre!
- Tudom – vallotta be Alyssa, és igyekezett nem ránézni a barátnőire. – Tulajdonképpen hetek óta sejtem, csak magamnak sem akartam beismerni.
- Ez azt jelenti, hogy még Kiminek sem mondtad el? – kérdezte Eni.
- Nem, és nem is akarom – válaszolt Alyssa, és továbbra is feltűnően kerülte a barátnői tekintetét.
- Alyssa, ezt nem teheted! – kiáltottak fel kórusban a lányok.
- A tudomány mai állása szerint két ember kell ahhoz, hogy megfoganjon egy gyerek, felteszem, te sem egyedül hoztad össze ezt a babát – mondta Cathryn. – Ebben az esetben pedig Kiminek is ugyanannyi köze van ehhez a gyerekhez, mint neked, és nincs jogod ahhoz, hogy egyedül dönts a babáról.
- Nem akarod elvetetni, ugye?
- Ez eszembe sem jutott – mondta Alyssa -, de két gyereket is fel tudok nevelni egyedül, nem lehet sokkal nehezebb, mint egyet!
- Nem kétlem – csattant fel Eni -, de a döntés joga akkor sem egyedül a tiéd, és mégis miért gondolod, hogy Kimi nem vállalná el ezt a gyereket?
- Egyszerűen nem akarom őt ilyen helyzetbe hozni! Kimi még fiatal, ő maga nyilatkozta többször is, hogy csak akkor akar gyereket, ha már felhagyott a versenyzéssel, és ha ez így van, akkor ez a gyerek kerékbe törné a versenyzői karrierjét. Ráadásul velem senkinek sem kell összekötnie az életét azért, mert véletlenül teherbe estem.
- Alyssa, te nem vagy észnél – háborgott Eni. – Nem mondod komolyan, hogy néhány interjúra alapozva akarsz meghozni egy egész életre szóló döntést? Ezzel a döntéssel a születendő gyereket is megfosztanád attól, hogy az apja mellett nőhessen fel! Az is elég baj, hogy Gabrielnek nincs apja, ennek a babának se legyen, a te rosszul értelmezett büszkeséged miatt?
- Elegem van ebből – állt fel Alyssa -, most elmegyek! Ez az én babám, az én életem és az én döntésem, amit lesztek szívesek tiszteletben tartani! – kiabált már Alyssa, és kirohant az irodából, ki az épületből is.
Barátnői dermedt csendben ültek, egyszerűen nem értették, hogyan fordulhatott így ki önmagából Alyssa. Ez a döntés nemcsak ésszerűtlen, de végtelenül önző is, pedig az ésszerűtlenség és az önzés egyáltalán nem jellemző a barátnőjükre. Mindannyian nagyon jól ismerték őt, tudták, min ment keresztül a férje mellett, becsülték a bátorságát és a kitartását, amivel felépítette az életét, tisztelték azért, mert hihetetlenül jó anyja a kisfiának, és Gabrielből egyedül is remek gyereket nevel. Pontosan azért nem értették a viselkedését, mert a felelősségtudat sohasem hiányzott Alyssából, márpedig úgy látták, hogy most élete egyik legfelelőtlenebb döntése előtt áll.
Eni, Ada és Cathryn abban bíztak, hogy idővel sikerül megváltoztatniuk barátnőjük elhatározását. Tisztességtelennek érezték, hogy Alyssa Kimi nélkül akar meghozni egy ilyen döntést, és elhatározták, hogy ha nem marad más választásuk, akármennyire is haragszik majd Alyssa, ismét besegítenek a sorsnak egy kicsit…
- fejezet
„Mikor akartad elmondani?”
A Szingapúri Nagydíj után Kimi jó hangulatban lépett ki a zuhany alól a motorhome-ban, amikor megszólalt a mobilja.
- Räikkönen – fogadta a hívást, miközben törölközött.
- Hello, Cathryn Johnson vagyok, Alyssa barátnője – hallott egy kedves női hangot.
- Valami baj érte Alyssát? – kérdezte rögtön aggódva Kimi.
- Nem, semmi baja, legalábbis egyelőre – mondta Cathryn. – Azért hívtalak fel, mert van valami, amit tudnod kell: Alyssa várandós, és a baba Liechtensteinben fogant.
- A francba – mondta Kimi, mert a hír hallatán elejtette a mobilját. – Cathryn, ez biztos?
- Ennél biztosabb már nem is lehetne!
- De miért nem Alyssa hívott?
- Ezt már nektek kell tisztáznotok egymással – mondta Cathryn, és ehhez gondolatban sok szerencsét kívánt mindkettőjüknek.
Az a keddi nap is ugyanúgy indult, mint a többi. Susanne, a Golden Apple Marketing Ügynökség recepciósa nem akart hinni a szemének, amikor az ajtón szinte berobbanó férfit meglátta.
- Alyssa? – hangzott a kérdés röviden, de határozottan. Susanne az egyik ajtó felé intett.
Alyssa éppen egy marketingakció részleteiben merült el, és szinte nem is hallotta, hogy kinyílt irodájának ajtaja.
- Mikor akartad elmondani? – hallott egy halk, de vészjósló hangot.
- Nem akartam elmondani – szólt Alyssa néhány, óráknak tűnő másodperccel később, de nem nézett a kérdezőre.
- Még nem, vagy egyáltalán nem? – kérdezte Kimi továbbra is azon a vészjósló hangon, amitől Alyssa hátán végigfutott a hideg. Az agyában száguldoztak a gondolatok, menekülőutat keresett, de nem talált.
- Egyáltalán nem – mondta, és rájött, hogy ezt most nem ússza meg. Kimi néhány lépéssel megkerülte az íróasztalt, és felrántotta a székből Alyssát, majd az állát felemelve kényszerítette, hogy a szemébe nézzen.
- És ezt mégis hogy képzelted? … Az enyém a gyerek, ugye? … Hülye kérdés, hát persze, hogy az enyém! … És te úgy döntöttél, hogy megtartod magadnak? …. Anélkül, hogy beszélnél róla? … Mégis mit gondoltál, meddig tudod előttem titokban tartani? … Vagy az én véleményem egyáltalán nem is számít? … Hogy lehetsz ilyen önző, ennyire meggondolatlan?
Alyssa szeme hatalmasra nyílt, miközben a kérdéseket hallgatta, és próbált közben elhúzódni Kimitől, de az nem engedte.
- Nem, drágám, addig innen el nem mész, amíg ezt meg nem beszéltük – mondta Kimi, s szemei egészen elsötétültek a haragtól.
- Rendben – bólintott Alyssa -, de egészen elszédültem, kérlek, engedd, hadd üljek le!
Kimi még mindig nagyon dühösen, de óvón ölelte át Alyssát, és a kanapéhoz kísérte.
- Hallgatlak! – mondta Kimi valamivel nyugodtabban, de a viszonylagos nyugalom nem tartott sokáig.
- Én is csak három hete tudom biztosan, hogy gyereket várok – kezdte Alyssa. – Összezavarodtam, ami azt illeti, ez még most is így van, de abban egészen biztos vagyok, hogy nem akarlak téged belekényszeríteni abba a helyzetbe, hogy fel kelljen vállalnod egy olyan gyereket, akit nem is akartál.
- Alyssa, ezt a gyereket te sem akartad, nem tervezted, egyszerűen csak megtörtént – jegyezte meg Kimi -, és különben sem tudnál kényszeríteni semmire, amit én nem akarok!
- Ez valószínűleg így van – ismerte el remegő hangon Alyssa -, de értsd meg: én egyáltalán nem akarom, hogy az életed megváltozzon. … Többször is nyilatkoztál már úgy, hogy még nem akarsz gyereket, mert számodra most a versenyzés a legfontosabb… a Forma 1 veszélyes, bármikor történhet veled valamilyen szörnyűség, mondjuk, mint Felipével, és akkor ez a gyerek elveszítené az apját… és különben is, nekem már van egy gyerekem egy másik férfitól… 36 éves elmúltam, nem vagyok fiatal és független, és neked erre az egészre semmi szükséged sincs…
- Már megbocsáss, Alyssa, de én ezt nem értem – mondta Kimi. – A versenyzői karrierem miatt aggódsz, momentán helyettem is. A Forma 1 nem veszélyesebb, mint mondjuk az utcai autózás, ha ésszel csinálják, de te már most attól félted a gyerekünket, hogy ha engem baleset ér, nem lesz apja, és ezért úgy döntöttél, hogy akkor inkább egyáltalán ne is ismerhesse az apját…
- Engem nem kell kötelességtudatból feleségül venni – vágott közbe Alyssa.
- Nem emlékszem arra, hogy megkértem volna a kezedet – mondta Kimi -, legalábbis még nem! Abban azonban egészen biztos lehetsz: ha ez megtörténik, azt nem kötelességtudatból teszem, hanem azért, mert szeretlek, és veled, veletek akarok élni!
Alyssán látszott, hogy mondhatott Kimi bármit, nem győzte meg. Kimi tanácstalan volt, mit mondhatna még, és az időeltolódás meg a fáradtság sem segített összeszedni a gondolatait. Arról nem is beszélve, hogy a gyermekáldás híre még számára is új volt. Tudta, hogy szereti Alyssát, és most, hogy így alakult, egyáltalán nem volt ellenére az apaság, csak azt nem tudta, hogyan győzze meg Alyssát arról, hogy ne utasítsa el őt…
- fejezet
Váratlan vendég
Kiminek nem volt túl sok ideje arra, hogy Alyssát győzködje, hiszen szinte azonnal újra repülőre kellett ülnie. A következő nagydíj helyszíne, Japán ugyanis a Fiat-konszern, és annak részeként a Ferrari számára egyaránt nagy és fontos piacot jelent, ezért a csapat Szingapúrból egyenesen Japánba repült, és bár a két futam között két hét szünet volt, Kiminek rengeteg PR-eseményen kellett részt vennie. Stefano Domenicalli nehezen adott engedélyt arra a csapat jelenleg első számú pilótájának és reklámemberének, hogy Szingapúrból Londonba repüljön, és onnét utazzon Japánba a csapat után. Kiminek pedig most sem volt választása, mennie kellett. Úgy érezte, az Alyssával kialakult helyzetre nem talál megoldást egyedül, ezért a következő hetekben – miközben Japán után Brazíliába utazott - több hosszú beszélgetést is folytatott telefonon, tanácsot remélve: beszélt az édesanyjával, a bátyjával, Jennivel és Mark Arnall-al is. A segítség végül onnan érkezett, ahonnét a legkevésbé várta.
Október 28-án, amikor Kimi már Abu Dhabi-ban volt, Alyssa nem érezte jól magát reggel, ezért miután Gabrielt elvitte az iskolába, felhívta Enit, és elmondta, hogy nem megy be dolgozni, pihennie kell. Várandóssága harmadik hónapjának végén járt. A barátnők között az utóbbi időben kissé feszültté vált a hangulat, de mindhárman nagyon aggódtak Alyssáért, aki éppen gyümölcsteát készített a konyhában, mikor csengettek. Mikor ajtót nyitott, úgy meglepődött, ahogyan talán még soha életében.
- Hello Alyssa, Jenni Dahlman vagyok – mondta az ajtóban álló magas, gyönyörű fiatal nő. – Beszélni szeretnék veled. Bemehetek?
- Természetesen – lépett el az ajtóból Alyssa, majd a nappaliba kísérte és teával, kávéval kínálta vendégét.
- Nyilván nagyon meglepődtél azon, hogy itt látsz – kezdte Jenni. – Beszélgettem Kimivel, és azután úgy éreztem, muszáj találkoznom veled. Kimi nem kérte, hogy látogassalak meg, és nem is tud arról, hogy most itt vagyok. Tudod, hogy elváltunk Kimivel – kortyolt bele a kávéjába Jenni -, de nincs közöttünk harag, sőt, kimondottan baráti a kapcsolatunk. Bár egy kapcsolat elején az ember úgy gondolja, hogy a szerelem örökké tart, ez sajnos nincs mindig így. Velünk is ez történt, a szerelem elmúltával csak a barátság maradt, az pedig nem elég, hogy egy egész életre összekössön minket. Én nem tudtam osztozni Kimi szenvedélyében a Forma 1 iránt, őt pedig a lovak nem érdekelték, ami az én szenvedélyem. És még valami, ami nagyon fontos: a házasságunk évei alatt rájöttem, hogy nem vagyok anyatípus, igazán sosem akartam gyereket, Kimi viszont mindig is vágyott gyerekre, számára sosem az volt a kérdés, hogy legyen-e gyereke, hanem csak az, hogy mikor.
- Kedves tőled, hogy eljöttél, és mindezt elmeséled nekem – szólalt meg Alyssa -, de még mindig nem értem, mi volt a célod ezzel a látogatással.
- Semmi más, minthogy megpróbáljalak megakadályozni abban, hogy elkövesd életed talán legnagyobb hibáját – mondta Jenni. – Bennetek több közös vonás van, mint bennünk. Te imádod a Forma 1-et, engem mindig is untatott. Te már anya vagy, gyönyörű kisfiad van – vett kézbe Jenni egy Gabrielről készült fényképet egy közelében lévő asztalkáról -, és most megadhatod Kiminek azt, amire talán a legjobban vágyott egész eddigi életében. Tudom, hogy Kimi nagyon szeret téged, őszintén megkedvelte a kisfiadat is, és boldogan nevelné fel veled mindkét gyereket. Tudom, miért vagy bizalmatlan, hallottam a házasságodról és a férjedről is, de Kimi egyáltalán nem olyan ember, mint a férjed volt, és csak a lehetőségre vár, hogy ezt neked is bebizonyíthassa. Alyssa, te nem büntetheted magadat, a kisfiadat, a születendő gyermekedet és Kimit is azért, amit évekkel ezelőtt egy másik ember elkövetett ellened!
- Ez igaz – mondta tűnődve Alyssa.
- Szereted Kimit? – kérdezte Jenni.
- Igen, nagyon! – érkezett a gyors, határozott válasz.
- Akkor már nem kérdés, hogy, mit kell tenned, ugye? – mosolygott Jenni Alyssára.
Még körülbelül egy órán át beszélgettek, majd Jenni búcsúzott és elment. Alyssa pedig Gabrielért indult az iskolába, és tudta, hogy komoly beszélgetés elé néz kisfiával. Ahogy hazaértek, és Gabriel megebédelt, Alyssa az ölébe ültette, és beszélni kezdett.
- Kicsim, tudod, hogy mindennél jobban szeretlek téged! Okos kisfiú vagy, és tudom, hogy többet veszel észre és értesz meg a körülötted zajló eseményekből, mint bárki gondolná, és azt is észrevetted, hogy Kimivel közel kerültünk egymáshoz. Beleszerettem, és kisbabát várok tőle. Kimi velünk szeretne élni, és én is ezt szeretném.
- Szóval kistesóm születik, és ezután nekem is lesz majd apukám? – foglalta össze a hallottakat a maga módján Gabriel.
- Igen, ha te is szeretnéd – mosolygott Alyssa, és szeretettel ölelte magához a kisfiát.
- Anyu, én nagyon-nagyon szeretném, hogy boldog legyél végre! – mondta meglepő komolysággal Gabriel, és ekkor Alyssa elsírta magát örömében, annyira meghatotta kisfia törődése, és úgy érezte, hogy az eddig hordozott feszültség kősziklaként gördül le a szívéről. Hosszú idő után úgy érezte, hogy talán tényleg nincs lehetetlen…
- fejezet
Amikor tényleg semmi sem számít
A Forma 1-es szezon utolsó futamának győztese, Kimi Räikkönen nem akart hinni a szemének, amikor Abu Dhabi-ban a futam után a következő SMS-t olvasta a mobilján: „Szívből gratulálunk a győzelemhez és várunk Londonban! Alyssa, Gabriel és a baba”. Kimi elképzelni sem tudta, mi okozott ekkora változást Alyssában, de nagyon boldog volt, és az első géppel Londonba repült. Igazán csak akkor hitte el, hogy Alyssa tényleg Londonba hívta, amikor a Heathrow-n kilépett a tranzitból, és meglátta kedvesét, amint Gabriel kezét fogva, boldog mosollyal az arcán sietett felé.
- Eldöntötted, hogy most már egy család leszünk? – kérdezte szerelmét Kimi. – Elfogytak az ellenérvek, a félelmek, biztosan ezt akarod?
- Egészen biztos – ölelte át őt Alyssa -, mert tényleg nem számít semmi más, csak az, hogy te, én, Gabriel és a baba együtt lehessünk – mondta, és látszott a szemében, hogy valóban nincs más vágya, mint boldoggá tenni és boldognak látni azokat, akiket szeret!
Epilógus
Ahogyan az egy Forma 1-es sztárpilóta gyermekéhez illik, Sophia Dora Räikkönen 2010. március 1-én jött a világra, pontosan két héttel a szezonnyitó Bahreini Nagydíj előtt, így édesapjának lehetőséget adott arra, hogy a szülőszobában élje át ezt az eseményt. Kimi elképzelni sem tudta, hogy létezik akkora boldogság, mint amit akkor érzett, amikor kislányát először a kezében tarthatta. Gabriel is nagyon örült a kishúgának, bár bevallotta, egy fiúnak még jobban örült volna, mert elképzelni sem tudta, milyen lesz majd focizni, vagy más fiús dolgokat játszani egy lánytestvérrel.
Az esküvőre 2010. augusztus 7-én került sor Zürichben, egy patinás, elegáns szállodában. Alyssa álomszép volt ekrüszínű menyasszonyi ruhájában, Kimi pedig elképesztően elegáns és vonzó szmokingban. Gabriel volt felelős a gyűrűkért, és e fontos feladatnak illő komolysággal tett eleget. Kimi édesanyja, Paula büszkén tartotta kezében a kis Sophie-t, aki megtisztelte szüleit azzal, hogy csak a szertartás végén kezdett el sírni. A szertartáson és az azt követő fogadáson természetesen mindenki jelen volt, aki számított az életükben: Alyssa barátnői például nagyon büszkék voltak arra, milyen szerepet töltöttek be abban, hogy ez a két ember eljutott idáig, de természetesen Jenni is ott volt, aki újra férjes asszonyként vett már részt az eseményen. Kimi az esküvő után megtette a jogi lépéseket Gabriel örökbefogadására.
Kimi és Alyssa úgy döntöttek, hogy Zürich mellett élnek majd. Ez a szezon nem volt egyszerű a család számára, hiszen életüket a versenynaptárhoz kellett igazítani, és nehézséget jelentett, hogy alig látták egymást, hiszen Alyssa a babával és Gabriellel nem utazhatott futamról-futamra, de Kimi természetesen minden alkalmat kihasznált a futamok között arra, hogy feleségét és gyermekeit meglátogassa. A Ferrari ebben a szezonban végre magára talált, és Kimi Räikkönen újra világbajnok lett, második világbajnoki címének megszerzése után azonban visszavonult a Forma 1-től és a következő évben már a rally világbajnokságban versenyzett. Alyssával, Gabriellel és Sophie-val teljessé vált az élete, és boldogabb volt, mint azt valaha is remélte volna…
4 megjegyzés:
Szia!
Szerintem nagyon szuper lett!
Különösképp az tetszik, hogy nem a tizenéves korosztály "szemszögével" írod/látod a dolgokat! Nem mintha azok nem lennének jó, mert azok között is találni fantasztikus szerzeményeket!:)
De most ez üdítő változatosság volt!
Remélem hamar látunk tőled másik művet is!
üdv
Rita07:)
Kedves Rita, köszönöm az elismerő szavakat. jól esik a bíztatás, azon leszek, hogy legyen mit olvasnotok:-)))
Szia! :) Végre sikerült a végére érnem! :D Nekem is tetszett! Azok az F1 ficek, amiket mostanában olvasok, tele vannak, szörnyű balesetekkel, komolyabbnál komolyabb problémákkal, úgyhogy jó volt kicsit kilépni abból a világból, és "csak" az "átlagos" nehézségeket olvasni. :) Semmi álszentség, keresztbe tevés, ellenség, mégis izgalmas történet! :D Nagyon tisztelem azt, ahogy a szavakkal bánsz, illetve, ahogy külső szemlélőként is fantasztikusan le tudod írni a történteket. Nekem valahogy az E/1 jobban "fekszik", bár régebben - mikor még inkább magamnak irogattam - én is írtam ebben a szemszögben. Egyelőre nem akaródzik visszatérni rá. :)
Köszönöm, hogy olvashattam Kimi és Alyssa történetét! :)
A.J.
Kedves A.J.!
Először is: én köszönöm neked, hogy elolvastad és kommentelted, és nagyon-nagyon örülök, hogy tetszett!
Én is örömmel és igen nagy élvezettel írtam ezt a történetet. Annál nagyobb öröm nekem a véleményed, mert nem kifejezetten a te korosztályod szemszögéből nézve írtam, hanem a saját korosztályom - a francba, már ez sem igaz, hol vagyok már a 36-tól?-) -, és a saját magam által megélt élmények - no nem a Kimivel való viszony, az azért nem volt meg, de az utazásélmények többsége igen, továbbá gyerekem is van (kettő), tehát anyaként is át tudtam élni ezt a sztorit.
Örülök, ha az, ami nekem örömet okozott, másoknak is adott valamit, ha mást nem, néhány kellemes percet.
Üdvözlettel:
Katarina
Megjegyzés küldése