MOTTÓ:

"OLVASSA, AMIT ÍRTAM, AZ OLVASÁS ÖRÖMÉÉRT! BÁRMI EGYEBET TALÁL BENNE,
ARRÓL ÁRULKODIK, AMIT MAGÁVAL HOZOTT AZ OLVASÁSHOZ."
(ERNEST HEMINGWAY, IRODALMI NOBEL-DÍJAS AMERIKAI ÍRÓ)

"VONZ AZ ÍRÁS, A REJTÉLYESSÉGE, AZ, AHOGY A SZAVAK EGY OLDALON ÖSSZEKAPCSOLÓDNAK, HOGY KÉPET ALKOSSANAK, KIFEJEZZÉK A LÉNYEGET, VAGY CSAK OTT LEGYENEK ÉS MUZSIKÁLJANAK."
(NORA ROBERTS AMERIKAI ÍRÓNŐ)

2010. március 21., vasárnap

BŰNÖS, VAGY ÁLDOZAT?

- A francba, ilyen nincs! – motyogta kábultan Kat, miközben résnyire nyitott szemével az órát kereste. Bár alig néhány órával ezelőtt feküdt le, úgy látszik, van, aki ezt nem tudja, vagy akit egyáltalán nem érdekel, mert amellett, hogy valaki megszakítás nélkül nyomta a csengőt, ezzel egy időben a mobilja is szakadatlanul csengett valahol. Zúgó fejjel kászálódott ki az ágyból. Mivel fogalma sem volt arról, hogy pontosan merre is lehet a telefonja, úgy döntött, az ajtócsengő problémáját oldja meg előbb.
- Jó reggelt, Ms. Taylor – szólt az ajtóban álló magas, mogorvának tűnő férfi, majd egy rendőrigazolványra felettébb hasonlító valamit mutatott fel az ajtóba kapaszkodó nőnek. – Matt Johnson hadnagy vagyok a New York-i rendőrségtől. Beszélnem kell Önnel!
- Mmm … reggelt! – motyogta Kat. – Mondja, hadnagy úr, nem várhatna ez a beszélgetés még néhány órát? Amint látja, éppen az ágyból ugrasztott ki. Hacsak nem vagyok gyanúsítottja egy bűnténynek, talán megejthetnénk ezt a beszélgetést ma délután az irodájában is.
- Ms. Taylor, attól tartok, ez nem várhat. Mindkettőnknek kényelmesebb lenne, ha nem a bejárati ajtajában állva mondanám el, miért kerestem fel.
- Tessék – húzódott félre Kat kelletlenül az ajtóból, majd a konyha felé indult. – Kávét? – kérdezte, mérsékelt lelkesedéssel.
- Az jól esne, köszönöm – követte Kat-et a hadnagy is a konyhába.
- Rendben, hadnagy úr – kortyolt bele a nő élvezettel az illatos kávéba -, hallgatom!
- Ms. Taylor, mikor látta utoljára Ronald McLeod-ot!
- Ront? Pontosan két héttel ezelőtt. Az elmúlt két hetet Provence-ban töltöttem, és Ron vitt ki a repülőtérre. Csak nem történt vele valami? – kérdezte riadtan Kat.
- Mr. McLeod meghalt, egészen pontosan fogalmazva meggyilkolták – jelentette ki tárgyilagosan Johnson hadnagy, majd pompás reflexszel ugrott oda Kat-hez, aki a hír hallatán megtántorodott, és elejtette a kávéscsészét. - Talán jobb lenne, ha leülne – mondta, és a legközelebbi székhez vezette a nőt.
Kat úgy érezte, mintha a világ felrobbant volna körülötte, és a robbanás örvénye őt is magába szippantotta. A másodperc tört része alatt agya teljesen kiürült, és akkor sem tudott volna megszólalni, ha az élete múlt volna rajta. Üres tekintettel bámult Johnson hadnagyra, ám valójában nem látta a férfit. Remegni kezdett, majd a remegés egyre erősebb lett, és félő volt, hogy Kat egyszerűen leesik a székről. A hadnagy látta, hogy a nő sokkot kapott. Felemelte Kat-et, a nappaliban lévő szófára fektette, majd azonnal hívta a mentőket. A mentők néhány perc múlva meg is érkeztek, és Kat-et a közeli St. Mary Kórházba szállították, ahová Johnson a saját kocsijával követte a mentőt…

10 megjegyzés:

Rita07 írta...

Szia!:)

Hát ez szuperül kezdődik, várom a folytatást! Ugye lesz?:D

Rita07(akilustabejelentkezni):D

Katarina írta...

Aranyos vagy, rita! Köszönöm! Lesz!!!

Katarina írta...

Bocs, Rita, nem akartalak kisbetűvel írni, mint nemecsek ernőt a nagy klasszikusban! Pedig annyira örülnék, ha bejelentkeznél:-)!

Amarilla írta...

Gratulálok,ez nagyon jól kezdődik.Biztosan izgalmas lesz a folytatás is,én nagyon várom.Csak bátran!

Katarina írta...

Köszönöm! Már írom!:-)))

diana írta...

Valóban nagyon érdekes sztorinak ígérkezik!:)
Krimi lesz belőle, vagy romantikus regény?:D
Mindenesetre felkeltette a kíváncsiságom!:)

Katarina írta...

Diana: krimi és romantikus regény, ahogyan kell:-)))

Freya írta...

Most kezdtem el a történedetet, de így legalább rögtön több részt olvashatok ;) Nagyon izginek tűnik, kíváncsi vagyok, hogyan alakul tovább, úgyhogy megyek is a folytatásra...

Katarina írta...

Freya, köszönöm:-)))

A. J. Cryson írta...

Szia!:)
Nos, hát eljutottam idáig is! :D Csatlakozom az előttem szólókhoz, szerintem is pompásan indul. :D In medias res - bele a közepébe! :D Kat reakcióját fantasztikusan írtad, nagyon tetszett a hasonlat! Megyek is tovább, csak még annyit: jól veszem észre, hogy a Katnek választott képen Alyssa Milano szerepel, vagy én vagyok kicsit Bűbájos Boszik-őrült? :D (a fic miatt most megint rájuk állt az agyam :D)
A.J.