BŰNÖS, VAGY ÁLDOZAT? - 10.

A pisztolyát a repülőrajt ellenére sem felejtette el magához venni, így a hadnagy lőállásban törte rá az ajtót a nőre. Megnyugodva konstatálta, hogy a szobában senki sincs Kathrynen kívül, aki az ágy közepén ült, könnyek csorogtak az arcán, és láthatóan nem volt magánál. Matt a pisztolyt az éjjeli szekrényre téve lassan leült az ágy szélére.

- Kathryn … hello, Kathryn – próbált meg kommunikálni a nővel, aki nem volt tudatában annak, hogy már nincs egyedül. Matt lassan, óvatosan átölelte a nőt, és megnyugtató szavakat suttogva a fülébe a hátát simogatta. Kathryn hirtelen megrázkódott, felemelte a fejét, és megpróbálta összerakni a képet arról, hol van, kivel van, és mi történhetett.

- Csak egy rossz álom volt, Kat! – suttogta a férfi, és vonakodva engedte el a nőt az öleléséből. – Nem csoda, hogy zaklatott, azok után, amin az utóbbi napokban keresztülment!

- Hm … - talált rá nehezen a hangjára Kat –, köszönöm, hogy így vigyáz rám! – suttogta, és láthatóan nem volt tudatában annak, hogy hálóingjének vékony vállpántja lecsúszott, feltárva domborulatait. Matt igyekezett nem túlságosan feltűnően bámulni Kat melleit. Kat mindezt nem vette észre, annyira lenyűgözte az, amit látott: a kisportolt férfitest, melyet csak egy bokszeralsó takart, a férfi meleg barna szemeit, melyek a hosszú szempillák alól leplezetlenül bámulták. A csend már-már kényelmetlenül hosszúra nyúlt, amikor a két kéz találkozott a takarón. Felszikrázott a vágy, és a simogatást, az ölelést olyan természetesnek érezték mindketten! Matt végigsimított Kat vállán, lesimogatva róla a hálóing pántjait, feltárva a nő pompás kebleit. Kat torkát halk nyögés hagyta el, az ő keze is megmozdult, és élvezettel simított végig az acélos izmokon. Észrevétlenül kerültek egyre közelebb egymáshoz, annyira, hogy kettejük között egy papírlap sem fért volna el. Matt bokszeralsója és Kat fekete csipke bugyija is az ágy mellé repült. Úgy csókolták egymást, mintha az éltető oxigénhez csak egymáson keresztül juthattak volna. Kat úgy érezte, hogy a férfinek száz keze van, érintése nyomán lángra gyúlt a teste. Matt-ben egyetlen rövid pillanatra felrémlett, hogy amit csinálnak, az talán nem helyes, de nem volt olyan égi vagy földi hatalom, amelyik megállíthatta volna. A csókra csók, az érintésre érintés volt a válasz, mindketten tévedhetetlenül tudták, hol és hogyan érintsék, csókolják meg a másikat úgy, hogy az a legnagyobb gyönyört okozza, és amikor ez már nem volt, nem lehetett elég, Matt a nő combjai közé ereszkedett. Az egyesülés pillanata robbanásszerű gyönyört hozott mindkettőjüknek, a vágy akkora volt, hogy a kielégülést nem lehetett késleltetni. Kat szemhéja mögött színes karikák ugráltak, úgy érezte, nem kap levegőt, Matt meg volt győződve arról, hogy ha semmi másért, de ezért a pillanatért biztosan érdemes volt élnie!

Nehezen tértek magukhoz, de akkor sem kellettek szavak, már lassabban, szelídebben szerették egymást, és ettől az örömük nem lett kevesebb. A két test úgy illett egymáshoz, mintha direkt erre teremtődtek volna, a női test lágy hajlatai tökéletesen passzoltak az izmos férfitesthez. Hajnali négy órára járt már az idő, amikor egymás karjában, egymás ölelésében aludtak el anélkül, hogy egyetlen szót váltottak volna.

Daniel Smith számára nagyon rosszul indult ez a nap. Amikor reggel 8-kor, kirendelt ügygondnokként megérkezett a Corona Tőzsdeügynökséghez, még úgy látszott, hogy egy tevékeny, de rendkívül kellemes és sikeres napnak néz elébe. Éppen az első kortyokat nyelte le kávéjából, amikor beállítottak a Pénzügyi és Számviteli Felügyelet emberei néhány rendőrrel együtt, és közölték, hogy az Ügynökségnél mindenre kiterjedő vizsgálatot végeznek, amelyben számítanak Daniel Smith együttműködésére. A férfi agya sebesen járt, miközben a PSZF által kirendelt vizsgálóbizottság vezetőjével beszélgetett. Ígéretet tett arra, hogy mindenben a vizsgálatot végzők segítségére lesz, és közben azzal nyugtatta magát, hogy Taniával olyan ügyesen eltüntettek maguk után minden nyomot, hogy a vizsgálatot végzőknek esélyük sem lesz bármilyen bizonyítékot találni ellenük. A következő csalódás akkor érte, amikor megszólalt a telefonja. Kathryn Taylor asszisztense, Nina hívta őt, azért, hogy egyeztessenek egy olyan ügyben, amelyben nemrég együtt dolgozott az ügyvédnővel. Sajnálatos és érthetetlen módon Kat asszisztense nem azért telefonált, hogy főnöknője tragikus halálhíréről beszámoljon. Daniel azzal próbálta nyugtatni magát, hogy a gyilkosság után Cohen valószínűleg eltűntette a holttestet, és Nina azért nem tud Kat haláláról, mert a nő tetemét még nem találták meg. Furcsállotta viszont, hogy Cohen még nem jelentkezett, és ez a tény némi aggodalomra adott okot. Smith egyre jobban megrémült attól, hogy valami hiba csúszott a számításába – konkrétan: az a balfék Cohen megint elszúrta -, és Kathryn még mindig él, és ha él, terhelő vallomást tehet rá nézve. Külön is aggasztotta, hogy még mindig nem tudta, mit dugdosott Kat előle abban a bizonyos sárga borítékban. Abból, ahogyan a nő ránézett, miközben feltűnés nélkül igyekezett eltűntetni a papírokat, világosan látszott, hogy minimum gyanakszik rá, de inkább pontosan tudja, hogy mi köze volt Ron és Tania halálához. És persze az sem lehet véletlen, hogy a Corona Tőzsdeügynökséget PSZF-szakértők és rendőrök szállták meg, bár a vizsgálatot vezető szakértő és a rendőrtiszt is egybehangzóan állították, hogy a gyilkosságok miatt szükséges a cég átvilágítása, Daniel egyre jobban rettegett attól, hogy lelepleződött. Így hát, miközben megpróbált arra koncentrálni, hogy az Őt folyamatosan faggató könyvvizsgálóknak válaszoljon, megállás nélkül azon kattogott az agya, hol lehet Cohen, mi van Kat-el, és honnan szerezhetne információt arról, mi történt. Tehetetlen volt, márpedig semmit sem utált annyira, mint éppen ezt. Nem mozdulhatott el az Ügynökségről, folyamatosan kérdezték – zaklatták – a vizsgálatot végzők, pedig Ő egyetlen telefonhívásra várt, csak az érdekelte, csak Kat halálhíre jelentett volna számára megnyugvást.

A reggeli nap sugarai simogatták Kat hátát, amikor felébredt. Eltartott néhány pillanatig, amíg tisztázta magában, hol van, és mi történt az éjjel. A reggeli világossággal a kétségek is megérkeztek, így egy meglehetős zavarban lévő nő indult a konyha felé.

- Jó reggelt! – köszönt derűsen Matt, és tette az éltető kávét a nő elé.

- Mmmm … reggelt! – mormogta Kat, és nem értette, hogyan lehet ilyen friss és kipihent a férfi.

- Látom, a reggel nem a kedvenc napszakod! – mosolygott Matt, akin a zavar legcsekélyebb jelét sem lehetett felfedezni. – Készítek reggelit is, ha megmondod, mit ennél szívesen!

Kat – maga sem értette, hogy miért, de – legszívesebben leharapta volna a férfi fejét. Nem elég, hogy irtózatosan zavarban van, hiszen saját magával sem sikerült tisztáznia, hogyan végződhetett a tegnap esti vacsora azzal a …. nos, tulajdonképpen elképesztően jó szexszel, ráadásul reggelenként valóban nincs csúcsformában, sőt, amíg a második csésze kávéját meg nem itta, jobb, ha mindenki messziről elkerüli, de itt a férfi, frissen, fitten, illatosan, a zavar legcsekélyebb jele nélkül, ráadásul az a farmer halásznadrág is olyan izgatóan feszül a fenekén, hogy … de hát mi ütött belém? – kérdezte magától Kat, és szeretett volna láthatatlanná válni.

- Ham and eggs jó lesz, vagy inkább müzlit ennél? – kérdezte vigyorogva Matt, aki tökéletesen érzékelte Kat zavarát, bár nem értette, hiszen ami az éjjel közöttük történt, az fantasztikus volt, és annyira természetesnek tűnt, Kat-nek sem voltak kétségei az éjjel, akkor most vajon miért vannak? Matt-nek az is eszébe jutott, aki igazán sokat kockáztat az intim viszonnyal, az éppenséggel ő, hiszen a szabályzat szerint ez szigorúan tilos volt, akár a karrierjének is vége lehet, ha kiderül, de úgy érezte, ezért a nőért a karrierjét is érdemes kockáztatnia.

- Nem … nem vagyok éhes, köszönöm – dünnyögte Kat, és a kávéscsészével a kezében a szobájába menekült. Matt elképedve nézett utána, és úgy döntött, mégis elkészíti azt a hamm and eggs-et.

Miután lezuhanyozott és felöltözött, Kat magabiztossága – vagy legalább egy része – is visszatért. A konyhából áradó illatoknak mégsem tudott ellenállni, így követte a férfit a balkonra, a napernyő alá. A hamm and eggs kiváló volt, és Kat kezdte azt hinni, hogy ez a férfi kivétel nélkül mindent jól csinál. Matt nem zavarta, csak élvezetttel nézte Kat-et reggelizés közben, de tudta, hogy muszáj beszélniük a jelenről, és talán a jövőről is.